Budapest, 1982. (20. évfolyam)

6. szám június - Fábri Ferenc: Amíg egy hiba eljut odáig

FÁBRI FERENC FÓRUM Amíg egy hiba eljut odáig Közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása A közlekedés — Marx szerint — az anyagi termelés negyedik ága, amely a termékeket eljuttatja a felhasználás helyére, a termelőket pedig a munkahelyükre. Egy nagyváros esetében a közlekedés emellett területszervező erő is, biológiai hasonlattal élve: nemcsak az érrendszer, hanem a csontváz szerepét is betölti. A mai nagy városátalakító munkának a gerince azért a tömeges lakásépítés mellett a közlekedési létesítmények megvalósítása. Ez meglehetősen bonyolult folyamat, amely három fázisból áll. Az első a tervezés, amely a fővárosi közlekedésfejlesztési koncepciótól az egyes létesítmények, utak, hidak, metróvonalak stb. kiviteli tervéig terjed. A második az előkészítő fázis, ez a hatósági engedélyezést, a beruházói és kivitelezői műszaki előkészítést, a kapacitások biztosítását és a szerződéskötéseket tartalmazza. A harmadik fázis maga a kivitelezés, az építési és szerelési munkák elvégzése. Ez a hosszú és összetett folyamat rengeteg tennivalót jelent, és ugyanannyi hibalehetőséget is. A cél az, hogy mindazt, amire szükségünk van, gyorsan, olcsón és jó minőségben építsük meg. A fenti cél eléréséhez két dologra van szükség: a tervezés és előkészítés valamennyi szintjén elégséges időre, továbbá megfelelő anyagi érdekeltségre. A jelenlegi gyakorlat nem tud teljes mértékben eleget tenni e két követelménynek. Vegyük csak sorra a közlekedési létesítmények tervezésének, előkészítésének és megvalósításának egyes lépéseit! A közlekedésfejlesztési koncepció határozza meg, hogy mekkora forgalomnövekedés várható a hálózat egyes szakaszain, és az így adódó nehézségeket milyen módon, forgalomszervezéssel, felújítással vagy kapacitásbővítő beruházással kell-e leküzdeni. Ez távlati terv, elkészítéséhez általában elegendő idő áll rendelkezésre. Mind a tervezők, mind megbízóik erkölcsileg mindenképpen érdekeltek a munka eredményes elvégzésében. Az egyes létesítmények részletes előtervének, beruházási programjának a határidejét már sokszor szubjektív módon készítik el, nem mindig veszik figyelembe a tervezés és tervegyeztetés időszükségletét. Nemegyszer önkényesen határozzák meg az egyes építmények közötti tervezési határokat is. Emiatt egy egyszerűbb megoldás az egyik szakaszon komoly tervezési vagy kiviteli nehézségeket okoz a később építendő másikon. A programtervezés szintjén az erkölcsi érdekeltség csökken, de még mindig létezik — hiszen nem kis dolog például egy közúti csomópont kialakítását elsőnek papírra vetni — és általában az anyagi ösztönzés is megvan. A programtervek felülvizsgálatára biztosított idő változó, az érdekeltség viszont ebben a fázisban már elég alacsony. A tényleges, kiviteli munka még meszsze van, s azok, akiknek a feladata a tervbírálat, általában az éppen akkor folyó építkezésekkel vannak elfoglalva. Az sem biztos, hogy az a személy kapja majd az építésvezetői, előkészítési, műszaki ellenőri feladatokat, akit a programterv vizsgálatával megbíztak. Ilyesmire prémiumot sem igen tűznek ki. Az egyes létesítmények megvalósítási sorrendjét a közlekedési hatóság határozza meg, részben a közlekedési-műszaki összefüggések alapján, részben az anyagi lehetőségek, a főbb kivitelezői kapacitások és egyéb szempontok figyelembevételével. Az ütemezés a tényezők változékonysága miatt gyakran módosul, emiatt a kiviteli tervezésre biztosítható idő az egyes munkáknál nem egyforma. Előfordul, hogy egy munka beruházási programterve évekig nem érdekel senkit, majd egyszerre sürgőssé válik, és hatalmi szóval döntik el, hogy mikor kezdődjön a kivitelezés, és mikorra készüljenek el a kiviteli tervek. Ez a gyakorlat okozza a tervezőintézetek gyakori túlterhelését, általában egyenetlen foglalkoztatását. A tervezők szerződésben rögzített munkáikat sem mindig ütemezhetik maguk, az irányító hatóság gyakran szól bele azok sorrendjébe, és megváltoztatja a határidőket. A feszített munkának az a következménye, hogy a tervek nem mindig eléggé átgondoltak, s nem minden lehetséges esetben készülnek variánsok, és nem jut idő a lakossági vélemények begyűjtésére sem. Nagyobb munkáknál gyakran előfordul ún. szakaszos tervszolgáltatás, amikor is a teljes tervdokumentáció elkészülte előtt kezdődik meg a kiviteli munka. Elképzelhető, hogy ez a módszer mennyi bonyodalmat okoz. Ezek hoszszabb és kellő időben történő tervezés esetén nem merülnének fel, vagy még a tervek leszállítása előtt meg lehetett volna oldani őket. A tervek többszöri módosítása, a hibák menet közben történő javítgatása magasabb költséget, hosszabb kiviteli időt, és gyakran minőségi hibákat is hoz magával. A tervező érdekeltsége a tervdokumentáció leszállításához kötött, sem a költségek pontos kimunkálásában, sem a minőségi tervezésben nem érdekelt. Megjegyzendő, hogy a tervezői díjszámítás alapja a költségvetés végösszege, ez nem kedvez a takarékos tervezésnek. A tervek hiányosságainak kiszűrése a műszaki előkészítés egyik feladata. Mind a beruházó, mind a kivitelező vállalatnak át kell néznie a dokumentációt, hogy az megfelel-e a célnak, megvalósítható-e, és reálisak-e a tervezett költségek. A magas szintű döntések elhúzódása és a szoros befejezési határidő kijelölése esetén nem sok idő marad az előkészítésre, szakaszos tervszolgáltatásnál pedig menet közben vagy utólag készítik „elő" a munkát, persze csak adminisztratív síkon, hiszen műszakilag már minden eldőlt. Néha taktikai okokból is elkezdenek építkezéseket a teljes dokumentáció elkészülte vagy az előkészítés befejezése előtt. Mindenki tudja, hogy a megkezdett beruházásra előbb-utóbb biztosítják a szükséges hiteleket. Kornai János könyve (A hiány, 208—211. old.) szerint a kezdési engedély megszerzése a beruházás döntő csatája. A beruházást lebonyolító vállalatok így kénytelenek időnként felsőbb utasításra átcsoportosítani a munkákat, s ez feleslegessé teszi egyes építkezések már elvégzett előkészítési lépéseit. Ez persze egy-egy esetben indokolt lehet, egy bizonyos gyakoriság felett viszont a tervszerűség rovására megy, és semmiképpen nem fogadható el. A beruházó célja ez előkészítés időszakában a kivitelezői kapacitás biztosításán túl az, 35