Budapest, 1982. (20. évfolyam)

1. szám január - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Mérleg az 1981. esztendőről — új fejlesztési elképzelések Elkészült a városházi mérleg az 1981. esztendőről, és napvilágot lát­tak az új évi tervet meghatározó főbb elképzelések. Bár nem teljes még a kép. és lehetnek — sőt valószínű, hogy lesznek — változások, mégis az előzetes ismertetők azt bizonyítják: folytatódik a főváros nagyarányú fej­lesztése. Tavaly a legnagyobb erőt a lakás­építésre fordították. Folytatódtak a korábban elkezdett munkák a bé­kásmegyeri, az újpesti és a kispesti negyedekben, és sok új otthont adtak át Angyalföldön, Pesterzsébeten, Csepelen és másutt is. Meggyorsult a régi házak felújítása. A fejlesztés legfontosabb eseménye az észak—déli metró új szakaszának átadása volt. A Deák tér s a Váci út közti vonal felett megnyílt a Marx téri és az Élmunkás téri nagy csomó­pont. A dél-pesti negyedeket An­gyalfölddel összekötő metró valame­lyest csökkentette a zsúfoltságot a Nagykörúton. Jól haladtak a munkák az Árpád-hídon is. Befejeződött a Budapesti Nagy Sportcsarnok épitése. s működni kezdett az égetőmű is. Ezen a két­milliárdos beruházáson kívül sok ki­sebb alkotással gyarapodott a főváros. A tervezett iskolák mind elkészültek. Megnyitotta kapuit több bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő, ABC-áruház és szolgáltatófiók is. A lakáshelyzet javítása. Az új fej­lesztési elképzelések kifejezik, hogy 1982-ben is a lakásgondok enyhítése a legfontosabb feladat. Ezért tovább­ra is a legtöbb erőt az építkezésre fordítják. A helyzet azzal is javul, hogy gyorsíthatják a házak felújítását, ha jobban gazdálkodnak a lakásokkal. Az építkezéseken belül várható, hogy nő a magánerős lakások száma, és valamelyest csökken a tanácsi be­ruházásban készülőké. Az OTP sze­rint sokan vállalkoznak építkezésre. A Fővárosi Tanács a jövőben jis támo­gatja egyedi társas- és családi házak építtetőit. Telket ad, javítja a közmű­vesítés feltételeit, megkönnyíti a ter­vezést, egyszerűsíti a hatósági eljá­rást. Sőt, a lehetőségekhez képest abban is közreműködik, hogy az építtető megfelelő vállalkozót ta­láljon. A tanácsi építkezéseken javítani kell a minőséget, és egyenletesebbé kell tenni a munkát. Sürgető tenniva­ló, hogy minden negyedévben üte­mesen. lehetőleg ugyanannyi lakást adjanak át. Ez épp ott segít, ahol legszűkebb a keresztmetszet: meg­könnyíti a szakipari munkát. Az állami lakások a megszokott felszereltséggel, de remélhetően az eddigieknél jobb minőségben ké­szülnek el. A tanács ezután is meg­tervezteti az otthonokkal együtt az általános iskolát, a körzeti rendelőt, az élelmiszerboltot. Ezeket mind az új lakók beköltözésével egy időben kívánják átadni. A lakások elosztásakor előnyben részesítik a sokgyermekes családokat. Folytatják a lépcsőzetes kiutalásokat így lehetővé válik, hogy a korábbiak­nál több mennyiségi és minőségi igényt teljesítsenek. Az új lakások fe­lét cserékre használják fel. A legnagyobb építkezések a Béká­si-síkságon, a Kaszás-dűlőn, a Viza­fogón. Újpesten, Rákoskeresztúron, Kispesten, Erzsébeten és Csepelen lesznek. Ez is jelzi, hogy gyorsul a munkáskerúletek fejlesztése. Javítani kívánják a felújítási munkák színvonalát. Az üres lakásokat soron kívül helyreállítják, hogy minél előbb beköltözhessenek az új lakók. Közművesítés és közlekedés. A közművesítési tervet az ú| negyedek építése határozza meg. Alapvető fel­adat a készülő lakások bekapcsolása a víz-, gáz- és fűtőhálózatba A közlekedés fejlesztését is be­folyásolja a lakásépítkezés. A legsür­getőbb tennivaló az új negyedek bekötése a forgalomba. A közlekedés legnagyobb beruházása a jövőben is a főváros északi felében lesz. Foly­tatódik a metró építése a Váci úton, és az Árpád-híd bővítése. Úgy szá­mítják: meg tudják tartani a határ­időt. Gyermekintézmények. Az egész­ségügyi és az oktatási területen a fej­lesztési összeg tekintélyes részét a gyermekintézményekre költik. A böl­csődékben és az óvodákban jelentő­sen növelhető a helyek száma. A legnagyobb feladat az általános isko­lák hálózatának bővítése. A korábban tervezettnél jóval több iskolai ter­met kívánnak építtetni. Más intézke­déseket is tesznek, hogy enyhüljön a zsúfoltság. A Dél-pesti Kórház területén foly­tatódik az ú| pavilon építése. A külön­féle beruházások hatására ismét gya­rapodik a kórházi ágyak száma. Idegenforgalom a nyolcvanas években. A Fővárosi Tanács megvizs­gálta a budapesti idegenforgalom hely­zetét, és kidolgoztatta a fejlesztés táv­lati elképzeléseit. Javaslatát megtár­gyalta a Budapesti Pártbizottság vá­rospolitikai munkabizottsága. Hazánkba 1970-ben 6 millió 300 ezer, 1980-ban pedig már 14 millió külföldi érkezett. Vagyis a látogatók száma tíz év alatt jócskán megkét­szereződött. A legtöbb külföldi ven­dég Budapestet is fölkeresi. Gazdasági életünk fontos tényező­je az idegenforgalom. Jelentőségét növeli, hogy az ország jövedelmét kedvezőbb feltételek között gyarapít­hatja, mint sok más iparág. Hiszen olyan értékeket „adunk el", mint a napfény, a gyógyvíz vagy a természeti szépség. Az idegenforgalmi szolgálta­tásban sok az élőmunka, akárcsak az itt forgalomba hozott áruk is. Három területen vizsgálták meg az idegenforgalom fejlesztését. Buda­pest vendéglátó adottságai állják a versenyt a nemzetközi összehason­lításban. Nagyváros és egyben fővj ros, a Duna mellett fekszik, gyógyí­tó hévizei vannak. Sok külföldit vonz­hatnak a művészeti, kulturális és sportesemények. Legnépszerűbbek a Budavári Vigasságok, a Zenélő Ud­var műsorai és — alkalmanként — a nagy sportesemények Elemezték az idegenforgalom fo­gadóképességének alakulását, a szál­láshelyek szaporodását. A hetvenes években nyílt meg a Hilton- és a Thermál-szálló. A szállodai férőhelyek száma megközelíti a tízezret. Meg­kezdődött új szállodák építése, de sürgető tennivaló a régiek felújítása A legutóbbi időben sikerült bőví­teni a házi vendéglátás lehetőségét Ezeknek a férőhelyeknek a száma meghaladja a húszezret. Az idegenforgalom fejlesztése meg kivánja az étkezési feltételek megte­remtését, a meglevők javítását. A vendéglátás tervszerűen bővült. A külföldiek megkedvelték az egyedi hangulatú kisvendéglőket. Sajnos kevés a zenés-táncos szórakozást nyújtó vendéglátóhely. Korábban sok panasz volt arra, nincs elég nívós választék ajándék­tárgyakban. Újabban gyarapodott a népművészeti és iparművészeti bol­tok száma A nyolcvanas években remélhető­leg föllendítik az idegenforgalmat a megnyiló új szállodák: a Fórum, Sta­dion, a Buda Penta, s több más szálló. Ezzel a szállodai férőhelyek száma majdnem ötven százalékkal nő Számolni kell az ötnapos munka­hét hatásával. A tobb szabadidő ered­ményeként megnő a belföldi idegen­forgalom is. Ezért szükség lesz sok olcsó szálláshelyre Az eddiginél na gyobb arányban emelkedik a kirán­dulók száma a fővárosban is. Nagy gond az ide érkező kocsik parkolása. Különösen a Belvárosban és a Várban igen feszült már a helyzet. A tanács több intézkedést tett. hogy Budapest visszanyerje a fürdő­város rangját. Halaszthatatlan a für­dők megújítása, de szükség van új gyógyintézményekre, és közelükben épülő olcsóbb szállodákra is. Számolni kell azzal, hogy a Pestre érkezők között vannak mérsékel­tebb igényű látogatók is. Ezért a szállodákon kívül újabb nyaralóháza­kat kell építeni, és bővíteni kell a sá­torozási lehetőségeket. Szélesíteni kívánják a házi vendéglátást, s ebbe jobban bevonják a magánvállalko­zókat. Nagyobb szerepet kap a ma­gánerő az étkeztetésben is. elsősor­ban a nyári üdülőhelyeken. A fejlesztés sok terve csak a VII. ötéves tervben vagy később valósít­ható meg. De például a kiszolgálást és a higiéniát már most, gyorsan javí­tani kell. Fokozottan megkövetelik a vendéglátás minden területén a jobb munkát. Hasonlóan sürgetik a tájékoztató munka fejlesztését. Tér­képeket helyeznek el a nagy forgalmú helyeken, eseménynaptárakat adnak ki, ismertetőket a különböző rendez­vényekről. Már a következő években növelni szeretnék az olcsóbb szállás­helyek számát, és újabb zenés-táncos szórakozóhelyeket nyitnak meg. Aczél Kovách Tamás 27 Városházi tudósítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom