Budapest, 1982. (20. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: Egészen a szűztalajig 6.

KRIMI A betemetett emléktábla esete A VIII. kerületi Kun Béla téren, a volt Ludovika Akadémia épületének udvarán — a földön — a bejárati nagy ajtó előtt kopott, töredezett vörösmárvány tábla látható. Az elmosódott feliratot nehéz kibetűzni: „Ezen a helyen szenvedett vértanúhalált 1852-ben az elnyomatás sötét napjaiban három hőslelkű magyar." Nagyon érdekelt, kik lehettek ezek a hőslelkű magyar hazafiak, akiknek emlékkövén naponta sokan taposnak. Nem csoda tehát, hogy alig olvasható már a rövidre szabott felirat. Az emléktábla, melyen nem található az elhelyezés évszáma, minden bizonnyal csak 1867 után kerülhetett ide. De ha már elhelyezték, vajon miért nem vették a fáradságot, hogy az emléktáblán megörökítsék a mártírok nevét is. Elhatároztam, kiderítem, ki volt a három névtelen hazafi? Kutatóutam első állomásán, a Hadtörténeti Múzeumban akadtam rá Dezseri-Bachó László 1930-ban megjelent könyvére. Címe: A Ludovika történetet. A könyv 296— 297. oldalán, a Ludovikán kivégezték című fejezetben található híradás szerint itt (a Ludovikán) akasztották fel a három mártírt, név szerint: Gasparics (Gasparich) Kilián (Mark Kilit) ferences rendi szerzetest; Jubál Károlyt, Meszlényiné Kossuth Zsuzsa gyermekeinek nevelőjét; Noszlopy Gáspárt, Somogy megyei volt szolgabírót, a Jellasic elleni szabadcsapatok szervezőjét. 18S2. június 4—augusztus 14. között körutat tett Magyarországon Ferenc József. Ez alkalommal 286 magyar polgári fogoly kapott kegyelmet, de hoztak új ítéleteket is. Ekkor tartóztatták A helyszín le Tompa Mihályt, Sárosy Gyula és Wachott Sándor költőket, Duschek Ferenc 48-as pénzügyminisztert, báró Vay Miklóst, Gasparics Kilián ferences rendi szerzetest és másokat. Közülük három elítéltet kivégeztek a Ludovika udvarán. Wachott Sándorné — bebörtönzött férjének látogatásakor — saját szemével látta a három felakasztott mártírt. Beszél is erről visszaemlékezéseiben. A fenti eseménnyel kapcsolatban vissza kell lapoznunk hazánk „történelemkönyvében". A Gondolat Kiadónál 1967-ben megjelent „Magyarország története" című műben (II. kötet 26—27. oldalon) olvashatunk a Makk (Mack, Mach) józsef-féle összeesküvésről. Makk József a komáromi vártüzérség parancsnoka volt. Kütahyában — Törökországban — titokban fel kereste a száműzetésben akkoriban ott élő Kossuth Lajost, akitől felhalmazást kapott egy új nemzeti felkelés előkészítésére. Kossuth Lajos kapcsolatban állt Mazzinival, az olasz emigráció vezetőjével, és vele egyetértésben Itáliában és Magyarországon azonos időben új forradalmat kívántak kirobbantani. Makkék székelyföldi szervezetét árulás folytán leleplezték. A megtorlásnak sok áldozata volt, így az utópista-szocialista eszméket hirdető Gasparich Kilit, a szabadságharc volt hős tábori papja, a Ferenc József elfogatását tervező rettegett gerillavezér Noszlopy Gáspár, Török János marosvásárhelyi és Jubál Károly pesti volt ipartanodai tanár. Letartóztatták ekkor Kossuth Lajos két nővérét, sőt az édesanyját is. Különböző korabeli cikkek egyértelműen utalnak a három mártír elfogatására és kivégzésére. Az emléktáblán látható 1852-es évszám azonban minden kétséget kizáróan téves. A Szabó Ervin Könyvtár összeállításában megjelent ötkötetes Enciklopédiában a következőket találjuk: V. kötet 2827. oldal: ,,A Ludovikánál végezték ki 1853. március 3-án Gasparics Kiliánt, Jubál Károlyt és Noszlopy Gáspárt." (Lukács Lajos cikke.) V. kötet 2771. oldal: Szász Károly szerint (Vasárnapi Újság 1870. 579— 580. lap) A „Kilenc" közös sírja című cikk. A kilenc név között Jubál és Noszlopy sírja a Kerepesi temetőben volt. V. kötet 2820. oldal: Lukács Lajos szerint a kivégzett Noszlopy Gáspár és Jubál Károly sírja a régi ferencvárosi temetőben volt (a Mester utca végén.). Az Új Magyar Lexikon (Akadémiai Kiadó 1962.) részben eltérő adatokat közöl, így például Gasparich Kilitet 1853. november 2-án Pozsonyban, Jubál Károlyt pedig Pesten, az Újépületben végezték ki. Noszlopy Gáspár esetében a kivégzés időpontja megegyezik a fentebb említett dátummal: 1853. március 3. Török Jánost 1854-ben végezték ki, Makk Józsefnek sikerült megszöknie. Az elmondottak alapján javasolom, hogy a volt Ludovika Akadémia udvarán található emléktáblát — helyreállítva — helyezzék át a közelben a falra, és állítsanak mellette új, magyarázó táblát is, feltüntetve a három szabadságharcos nevét és mártírhaláluk dátumát: 1853. március 3-át. Rajna György Az emléktábla betemetve és „feltárva' 42