Budapest, 1981. (19. évfolyam)

4. szám április - Zolnay László: Fura kincsek a Mátyás-templomban

Halotti ékszereik az 1960-as években a Nemzeti Múzeumba kerültek. Az altemplomban, egy hatalmas márványládában, az 1848-ban feltárt — inkább feldúlt — székesfehérvári királysírok tetemeit helyezték el. (Ezeknek antropológiai elemzését máig nem végezték el.) A Budapesti Történeti Múzeum számos, a főtemplomból származó középkori kőemléket, több gótikus sírkövet engedett át a Mátyás-templom kőtárának — letétként. Itt helyezték el azoknak a középkori kőfaragásoknak — főként oszlopfőknek — gipszmásolatait is, amelyeket Schulek Frigyes a kicserélt kapitelekről készíttetett. De ezeken és Mátyás királynak 1470-ben faragott s a templom Mária-kapuja mellett elhelyezett eredeti kőcímerén kívül rábukkantunk olyan kisebb emlékekre, amelyek országos históriánknak és városunk történetének érdekes emlékei. Hunyadi László jegyesének koponyája Ismeretes, hogy a főtemplom szentélyének északkeleti részéhez a XV. század első évtizedében építették hozzá Garai Miklós nádor (1402—1433) családi sirkápolnáját, a Mindenszenteknek szentelt kápolnát. Az idővel rommá lett épületet, amelyet a XV. század nagy oligarchái temetkezőhelyükül használtak, Schulek Frigyes bontatta le a XIX. századi újjáépítéskor, s helyébe ennek rekonstruált mását építette fel. A bontás és építés alkalmával a Garai-féle Mindenszentek-kápolna altalajában egy fiatal nő állkapocs nélküli agykoponyájára is ráakadtak. A koponyarelikviát, amelyet a törzstől elválasztottak, máig mint Garai Máriának, Hunyadi László jegyesének csontmaradványát őrzi a Mátyás-templom. Az ereklyetartónak kiképzett s fátyollal leborított — kissé bizarr — ládika felirata: „Garai Maridnak, Hunyadi László arájának fejereklyéje — koponyája —, mely a budavári Nagyboldogasszony temploma mellé épült, Garai nádor kápolnája újjáépítése alkalmával találtatott 1896. évben" A millennium esztendejét idéző különös kegytárgynál elmerenghet a budai vándor a Hunyadi-drámáról. Hiszen alig pár méterrel e helytől, az egykori Szent Mihály-kápolnánál — a mai Szent István-szobor táján — fogatta le a budai bíró és Garai nádor a menekülő Hunyadi Lászlót, Magyarország főkapitányát, a nádor kiszemelt vejét 1457 márciusában. Alamizsnás Szent János lába Még különösebb — kevéssé ismert — történeti ereklyénk Alamizsnás Szent János alexandriai pátriárka testereklyéje. A korai kereszténység vértanúságot szenvedett szentjének — vélt, állítólagos — testét, mint azt Beltramo Costabili ferrarai követnek Budán 1489. november 17-én kelt leveléből tudjuk, Mátyás király kapta ajándékba a török szultántól. Az ereklyét — valójában alighanem egyiptomi múmiát — Mátyás király díszes ezüstkoporsóba helyeztette, és hatalmas egyházi ünnepség keretében a budai királyi palota házikápolnájában — altemploma ma rekonstruáltan a Budapesti Történeti Múzeum alagsorában látható — helyeztette el. A házikápolnát Alamizsnás Szent János kápolnájának nevezték el. Híres búcsújáró hely lett. Mátyás — élete utolsó évében — ebben a kápolnában, Alamizsnás Szent János testereklyéjénél eskettette meg Bakócz Tamás érseket s az országtanács tagjait arra, hogy holta után a fiát, Corvin Jánost választják királlyá. Ez az eskü nem lett foganatos! A mohácsi csatavesztés után a török közeledtének hírére Mária özvegy királyné nyomban Pozsonyba vitette az ereklyét, s az ottani Szent Márton egyházban helyezték el. A török világ elmúltával. 1715-ben Buda város tanácsa Keresztély Ágost hercegprímáshoz fordult, s kérte Alamizsnás Szent János testereklyéjének visszaszolgáltatását. A főpap úgy döntött, hogy Budának is visszaadja, de Pozsonytól sem veszi el — ezt a Mátyáskirály szerezte ereklyét. így aztán a pozsonyi kanonokok jelenlétében a szent testéről lefejtette a jobb lábát, s egyszerű üvegszekrénybe helyezve, aranyos selyemszövetű lepelbe burkolva küldette vissza Budára. A beavatkozásról hitelesítő levelet csatolt a lábereklye mellé. Az ereklyét azután Pozsonyban hajóra tették, majd az újlaki kikötőtől körmenetben vitték fel a budai Városháza házikápolnájába. 1805 óta őrzik ezt a régi relikviát a Mátyás-templomban. A Pozsonyban őrzött testhez való tartozását felelős egyházi személyek — így Rudnay Sándor hercegprímás — 1822-ben újra hitelesitették. Krisztus-szobor a Rákócziak borsi kastélyából A háború alatt feldúlt s a németek által istállónak is használt Húsvéti jézus-szobor a borsi Rikóczi-kastélyból 40