Budapest, 1981. (19. évfolyam)

2. szám február - Gombos Károly: „Erdélyi" szőnyegek

Oszlopos imaszőnyeg GOMBOS KÁROLY „Erdélyi" szőnyegek Egy-egy keleti szőnyegkiállítást átlag 50—70 ezer ember tekint meg fél év alatt a fővárosban — minden hírverés nélkül. Az Iparművészeti Múzeum anatóliai, türkmén és kaukázusi szőnyegtára egyike a leggazdagabbaknak Európában. A legszebb keleti szőnyegek a Nagytétényi Kastélymúzeum állandó kiállításán szerepelnek A középkorban még több forrás említi a nyugati eredetű textíliákat, mint a keletieket. Hazánkban az első hiteles adat keleti szőnyegről Mária királyné 1323-ban készült végrendele­tében található. Nagyon értékes az a feljegyzés is, mely szerint Erzsébet királyné 1342-ben fiának, Nagy La­josnak trónra lépése évében Szent Lajos marseilles-i templomának ér­tékes keleti szőnyegeket és kárpitokat ajándékozott. Mátyás király 1486-ban követeket küldött a francia királyhoz, s felesége, Beatrix királyné ajándékai között aranyos palást és perzsa sző­nyeg is szerepelt. Kinizsi Pál 1493-ban sok egyéb mellett perzsa szőnye­geket is zsákmányolt a törököktől. A szórványosan előforduló adatok azt bizonyítják, hogy a magyarság a tö­rök hódoltság évei előtt is ismerte és esetenként használta a keleti szőnye­geket. Szélesebb körű elterjedése azonban a törökséggel való állandó hadi, politikai és kereskedelmi érint­kezés 150 éve alatt ment végbe. Ez az időszak Keleten, elsősorban az osz­mán-török birodalomban, a szőnyeg­művészet fénykora. A keleti szőnyegekre vonatkozó adatokat végrendeletek, hozományi leltárak, földesurak számadási, illetve városok, kereskedők adózási könyvei és a bécsi udvar vagyonelkobzási ira­tai szolgáltatják. További bőséges adatokat találunk fejedelmi és főúri családok kincstárának leltárjegyzé­keiben, püspökségek adattáraiban. Elsősorban a királyok, fejedelmek és főnemesek használtak és gyűjtöt­tek keleti szőnyegeket. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyulafehérvári pa­lotájában egyaránt volt török és perzsa szőnyeg, flandriai, nürnbergi kárpit, sőt, értékes velencei kelme is. Az erdélyi fejedelem és az udvarában élő nemesség életmódjára nagy ha­tással volt az állandó érintkezés a törökökkel. A korabeli ruházatban, fegyverzetben és a lakás berendezésé­ben erőteljesen megmutatkozik a ke­leti ízlés hatása, s nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi főnemesség is hódolt a keleti pompa divatjának. Jelentékeny keleti szőnyegállomány volt a katolikus főpapság, jóval keve­sebb a református és evangélikus egyház birtokában. Előfordult egy­egy szép példány tehetős lőcsei és más városbeli polgárok házában is, akik elsősorban ajándékozás céljából vá­sároltak keleti szőnyeget. Nem való­színű, hogy otthonuk díszítésére használták, mert könnyen az eltörö­kösödés vádjával illethették őket. A kor szokásához híven, ha a város elöl­járói ügyes-bajos dolgaikban a király 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom