Budapest, 1981. (19. évfolyam)

10. szám október - Dr. Dercsényi Dezső: Ki lehet-e festeni a Várat?

Megfúrt falak az I., Táncsics utcában. Csigó László felvétele DR. DERCSÉNYI DEZSŐ Ki lehel-e festeni a tyárat? Úgy hiszem, laikus és hozzáértő egyaránt igennel felelne. A szakértő legfeljebb hozzátenné kissé kétkedve: miért ez a legszükségesebb? Erről a kérdésről napi- és hetilapjainkban már élénk vita folyt. A házak jó részét helyreállító építészek aggodalmaikat fejezték ki a tervezett új színezéssel kapcsolatban, a tervek készítői viszont arra hivatkoztak, hogy a legkorszerűbb színdinamikai módszerek alkalmazásával kifestett városrész szebb lesz mint valaha. Nem azért ragadtam tollat, hogy beleártsam magamat a vitába, hanem, hogy néhány ennél veszélyesebb momentumra felhívjam a figyelmet. Mindenekelőtt egy szóhasználati pontatlanság. A nagyközönség a Vár alatt azt a lakóterületet érti, amelyet a szakmabeliek Várnegyednek neveznek. Nem a palotát és nagyszerűen helyreállított erődrendszerét, tehát valóban a „Vár"-at, pedig talán erre sem lesz tanulság nélküli kitérni. A Budavári Palotát ugyanis nem kell kifesteni. Helyreállításának tervezésekor még nem álltak rendelkezésre olyan műanyag festékek, amelyek tartósságát hosszú évekre garantálni lehetett volna. Arra pedig gondolni sem lehetett, hogy pár évenként beállványozzák az épületet az újraszínezés érdekében. Ezért a palotánál olyan természetes színező anyagokkal készítettek vakolatot, amelyek időállóak és amíg a vakolat tart, színeinek is meg kellene maradniuk. A hatalmas falfelületek miatt nem lehetett a homlokzatvakolást egyetlen év alatt befejezni, így nagyon szigorú technológiai előírással igyekeztek elérni, hogy a homlokzatok azonos színt kapjanak. Az adalékanyagok összetételét pontosan meghatározták. Az 1960-as évek elején az egyik őszön bevakolták az A épületet (ma a Munkásmozgalmi Múzeum). A következő tavasszal nekiláttak a mellette levő B épület (a Magyar Nemzeti Galéria egyik tömbje) vakolásának. Alig hordtak fel néhány négyzetmétert, már csengett a telefonom. A minisztérium vezetőinek szobái a Dunára néztek, s megdöbbenve kérdezték, mi történik a palotán, hiszen az új vakolat jóval világosabb, mint a tavalyi. Tervező és kivitelező egyaránt bizonyította, ugyanolyan összetételű vakolatot használtak, s rni ott álltunk szinte tehetetlenül, hiszen szemmel látható volt a két szín közötti több árnyalatnyi eltérés. A tavaly felhordott sokkal sötétebb volt. A problémát egy munkás oldotta meg. Felmászott az állványra és „megzitlingezte" (kaparta) a falat. Alatta ott volt a tavalyi szín. 34