Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások Új irányelvek a lakásgazdálkodásban A lakáshiány változatlanul az egyik legnagyobb társadalmi gondja a fővárosnak, s ezért továbbra is lakásépítésre, -felújításra kell fordítani a legtöbb erőt — állapították meg a VI. ötéves fejlesztési terv vitájában. Az utóbbi húsz évben sok új lakónegyed épült, 220 ezerrel nőtt a főváros lakásállománya. A hatvanas években még több volt az egyszobás, mint a két- vagy több szobás otthon. A fejlesztés nagy eredménye, hogy megváltozott ez a kedvezőtlen arány, s ma a lakások zöme két- vagy több szobás. Más vonatkozásban is lemérhető az építkezések hatása. Nem is olyan régen a fővárosban kétszáz lakos jutott száz szobára — ma 145. Mi az oka akkor — kérdezhetnénk —, hogy most is a lakáshelyzet alakulása érdekli-érinti a legtöbb pesti embert? Erre részben a számok is választ adnak. A tanácsoktól mintegy százezer család, illetve egyedülálló kért lakást — összesen 264 ezer ember. De valójában sokkal többen vannak, akik nagyobb vagy korszerűbb lakást akarnak. A legtöbb tanácsi kérelmezőnek nincs saját lakása, ám sokan vannak olyanok, akik csere vagy építkezés révén szeretnének jobb vagy nagyobb lakáshoz jutni. A vitában elhangzott: az eredményeket nem ismeri kellőképpen a lakosság, mert a fejlesztést ismertető munka, a tájékoztatás hiányos. Az építkezés hibáiról több szó esett, mint a város arculatát és a pesti ember életmódját befolyásoló sok változásról. S nem alaptalan ez a vélemény. De látnunk kell azt is, hogy jelentősen megváltoztak, megnőttek az igények. Emelkedett az életszínvonal, s ez meghatározza a pesti ember gondolkodását. Akinek nincs lakása, az ma súlyosabb gondnak érzi ezt, mint korábban. Sok az elavult és a zsúfolt lakás, s a kedvező fővárosi átlag sovány vigasz azoknak, akik sokadmagukkal vagy más családdal élnek egy fedél alatt. Jogos a kívánság: ha nő a család, nagyobb lakás kell. S az is érthető, hogy amint több lesz a jövedelme, szebb, kényelmesebb otthont szeretne mindenki. A jövőben mindinkább természetes lesz az is, hogy az emberek többször cserélnek lakást életük folyamán. Az igények alakulása szemléleti változást hozott a lakásgazdálkodásban is. Ez tükröződik a nemrég jóváhagyott irányelvekben. A leglényegesebb a felismerés: a lakáshelyzet csak akkor oldható meg, ha nő az építkezések száma, ha meggyorsul a régi házak felújítása, ha szélesedik a lakáscserék lehetősége. E három tényező összefügg, nem választható szét. A Fővárosi Tanács vitájában kiderült: megvannak a lehetőségek arra, hogy javuljon a lakáshelyzet a következő időben. Most érik be a sok, áldozatos munka gyümölcse. A lakások száma elérte már a 750 ezret, és 1985-re várhatóan 810 ezer lesz. Öt év alatt mintegy 600 ezer ember juthat az eddiginél jobb lakáshoz. A főváros lakossága sok-sok milliárdot gyűjtött össze lakásgondja megoldására. Ezt az erőforrást — a magánerőt — is jobban kell felhasználni. Az új ötéves időszakban nagyobb támogatást kapnak az építkezők és a lakásukat önerőből felújítók. Sokat várnak attól is, hogy növekszik a cserék száma. Budapesten már több a lakás, mint a teljes családok száma. Az átlag jó, de kedvezőtlen az eloszlás. A családok gyorsan elaprózódtak, és sok magányos ember él nagy lakásban. Ezen segíthet az a csere, amelynél természetesen figyelembe veszik mindkét fél érdekeit, igényeit. * Mit tartalmaznak a most elfogadott lakásgazdálkodási irányelvek, s a korábbiakhoz képest melyek a leglényegesebb változások? Erről nyilatkozott Kelemen Lojos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese. — A gazdálkodás legfontosabb feladata a családok segítése. Ebből következik: elsődleges követelmény a sokgyermekes családok lakásgondjainak gyors megoldása. A Fővárosi Tanács úgy határozott, hogy egységesen, legfeljebb egy éven belül megfelelő lakáshoz kell juttatni a három-, illetve több gyermekes családokat. — Folyamatosan javítani kívánjuk a lakással nem rendelkező, kétgyermekes családok helyzetét. A korábbi intézkedésekkel szemben legkésőbb öt éven belül megfelelő lakást kapnak. A zsúfoltságban, gyenge felszereltségű lakásban élő, cserére jogosult kétgyermekes családok várakozási ideje sem lesz több három évnél. — Megkezdődhet az egygyermekes igénylők lakásproblémáinak szervezett megoldása is. A tervidőszakban javítjuk azoknak a családoknak a helyzetét, melyek 1980. december 31-ig benyújtották kérelmüket, de várhatóan még nem foglalkozhatunk az olyan egygyermekes családokkal, akik az idén aduk be először lakáskérelmet. — Segíteni kívánjuk a gyermektelen igénylőket, akiknek nincs saját lakásuk, és legalább öt éve vagy ennél régebben várakoznak. Az egyedülállóknak és a vidéki kérelmezőknek pillanatnyilag nem ígérhetünk semmit. — Új vonás a lakásgazdálkodásban, hogy az igénylők helyzetén kívül megvizsgáljuk és tekintetbe vesszük munkájuk társadalmi hasznosságát, sőt, a család életvitelét is. Ha pedig van lakásuk, számításba jön az is, azt hogyan gondozták. — Az irányelvek között nagy szerepet kapott a társadalmi ellenőrzés. A lakásügyi társadalmi bizottságok eddig is számottevő segítséget adtak. Javasoltuk szervezeti megerősítésüket, véleményező és ellenőrző tevékenységük szélesítését. A jövőben tehát még nagyobb feladat hárul a bizottságokra, mert nekik kell javaslatot tenni, hogy egy-egy igénylőnek milyen lakást utaljanak ki, vagyis hány szobás legyen, új-e avagy régi. Javaslatot tesznek a lakás felszereltségére is. — A lakásgazdálkodásban jellemzővé válik a fokozatosság elve. Ezen azt értjük: a család létszáma, életvitele határozza meg, hogy idővel nagyobb, jobban felszerelt lakáshoz jusson. Már korábban alkalmaztuk ezt a gyakorlatot, most jelentősen kiterjesztjük. Ebből következik, hogy a névjegyzékre való felvétel még nem lesz egyenlő egy újonnan épült lakás kulcsának átadásával. Hasznosítani kell minden lakható, megüresedett lakást. Éppen ezért a saját lakással nem rendelkező igénylők közül 22— 24 ezer családnak régebben épült lakást utalunk ki. Ezek gyakran sok szempontból lehetnek jobbak is az újaknál. Őszintén meg kell mondanunk viszont, hogy 15—18 ezer család — átmeneti elhelyezésként — csak gyengébben felszerelt lakást kaphat. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az átmenetileg elhelyezett családokat gyerek, illetve gyerekek születése után jogosultságuknak megfelelő, jól felszerelt lakáshoz juttatjuk, méghozzá az egygyerekeseket legfeljebb öt, a kétgyerekeseket pedig két éven belül. — Az irányelvek fontos jellemzője, hogy törekszünk a lakosság erőforrásainak fokozottabb bevonására. Ezzel is javítjuk-növeljük a lakásállományt. A névjegyzéken kívül — és vagyoni-jövedelmi viszonyaiktól függetlenül —lakást kaphatnak azok, akik saját költségükön vállalják a tanácsi bérlakás helyreállítását. * Fontos szervezeti intézkedésekről határozott a Fővárosi Tanács, hogy fejlesszék a lakásügyi igazgatást és megkönnyítsék a lakácserét. Az új ötéves tervidőszakban az épülő és a megüresedő lakásoknak a felét cserékre kell fordítani. A tanácsi lakáscserék megszervezésére új központi intézményt hoznak létre. Az elképzelések szerint elsősorban az lesz a feladata, hogy a kerületi tanácsok által jóváhagyott, az éves lakáscserenévjegyzékbe felvett igénylők gondjait igyekezzék megoldani a rendelkezésre bocsátott fővárosi lakáskeretből. Az új szervezet nagyobb választékot biztosíthat az igénylőknek, s jobban figyelembe veheti a területi vonatkozású kérelmeket. A lakásfelajánlástól kezdve a kiutaló határozat meghozataláig az intézmény végezné az összes munkát. Ezzel sok időt megtakaríthatnának a kérelmezők. Másik feladata a lakók egymás közti lakáscsere-szerződéseinek hatósági jóváhagyása. Kettős, hármas vagy négyes lakáscserék esetén jelentősen egyszerűsíthetik az ügyintézést. A Fővárosi Ingatlankezelő Vállalatot felkészítették, hogy minél több cserét szervezhessen a lakók között. Ehhez elegendő lakáscserealapot is adnak. Elsősorban olyan esetekben segíthet a vállalat, amikor hasonló szobaszámú, felszereltségű lakásokat akarnak cserélni. A vállalat feladata lesz, hogy „összehozza" a cserepartnereket, és a megegyezés után soron kívül megszerezze a jóváhagyásokat. Sok más intézkedést is terveznek, hogy megélénküljön a lakáspiac, meggyorsuljanak a lakáscserék, s ezzel is javuljon a főváros lakáshelyzete. Aczél Kovách Tamás 28