Budapest, 1981. (19. évfolyam)

1. szám január - Passuth Krisztina: A város mint plasztikai alkotás

Lycée Lamarck, fehér vasbeton, 1972 gasságát; igyekeztünk változatossá tenni az épülettípusokat a családi házak és a bérházak váltogatásával. Iparművészek tanulmányozták a köz­úti járulékos konstrukciókat, kolo­risták (színtervezők) a homlokzatok színharmóniáját, játékát." A „város lelkét" a művészek terem­tik meg: sajátos egyéniségüknek meg­felelően alakítanak ki egy-egy egysé­get, az adott városon belül. így tö­kéletesen eltérő hangulatot áraszt az antropomorf szobrokkal berende­zett, barokkos bőségű park (Charles Semser műve), a szigorúan funkcio­nális négyszögletes tér (Luc Peire műve) vagy Pátkai piramisa. Pátkai­nak mint várostervezőnek, el kell fo­gadnia a tőle tökéletesen eltérő szob­rászegyéniségek müveit úgy, hogy azok az általa konstruált nagy egység­be beleilleszkedjenek. Az új város tervezésénél döntő szerepet játszik a színhatás. Marne la Vallée számára először a „külső hatás vezértervét" hozták létre 1971-ben. Mindenekelőtt az épülethomlokzatok színét határoz­ták meg — azután az anyagokból fa­kadó hatást, valamint a növények, fények és színek hatását dolgozták ki. Külön tervezték meg a vissza-vissza­térő köztéri tárgyakat és építménye­ket: fedett autóbuszmegállókat, út­jelzéseket, köztisztasági berendezése­ket. Külön feladat a járda és az út­burkolat színének és anyagának ki­választása. Jellemző, milyen gondot fordítanak a világításra, öt különböző típusú lámpát terveztek, külön a sugárutak, közutak, utcák és sétányok Csigó László reprodukciói dolgozik. Ahogy Pátkai téralakítási szándékai valamelyest megszabják a feladattal megbízott szobrász fan­táziájának érvényesülését — ugyan­úgy maga Pátkai is csak a főépítész­szel és a kollektívával közösen való­síthatja meg a maga elképzeléseit. Mindez kísérlet, játék — de olyan játék, amely sok százezer ember élet­körülményeit hivatott meghatározni. Amilyen óriási a tervezők szabadsá­ga, olyan nagy a felelősségük is: valóban jól fogják-e magukat érezni az emberek abban a környezetben, amit tudtukon kívül mások alakítot­tak ki számukra, nagy egészében és kis részleteiben egyaránt, anélkül, hogy ők, a lakók valamire is rányom­hatnák egyéniségük bélyegét ? számára. „A l'Urovoy elnevezésű lámpát külön Mame la Vallée szá­mára tervezték. Különlegesen meleg fényt sugároz, melynek alapján köny­nyű megtalálni azt az utat, amelyet ezekkel a lámpákkal világítanak meg. A negyedek jellegének kialakításában fontos feladat jutón az egyes növé­nyek ismételt felhasználásának és a kertek elhelyezésének. Az egyes szektoroknak is megvan az egysége. Az első szektor központjának színsé­máját Rieti tervezte. Elképzelése alap­ján a kék az uralkodó szín, és színek szempontjából az összes terveket Rietivel koordinálják" — elemzi Jacques Villey az új város konstruk­cióját. Az új város kialakításán egy rend­kívül összekovácsolt munkacsoport Dialógus — Grenoble, vasbeton, 1967

Next

/
Oldalképek
Tartalom