Budapest, 1981. (19. évfolyam)

1. szám január - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások Tervek Káposztásmegyerre A főváros egyik legnagyobb vállalkozása a Káposztásmegyeren tervezett városnyi új negyed felépítése. Mintegy húszezer lakás készül itt. Az előkészítő munkák 1981-ben kezdődnek el. A teljes felépítéshez legkevesebb tíz év kell. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága korábban úgy döntött, hogy a rendezésiépítési elképzeléseket széles körben vitassák meg, s csak azután készítsék el a beruházási tervet. A vitát nagy érdeklődés kísérte, és a beruházási főosztály beszámolt az elhangzott véleményekről a főváros vezetőinek. A tanácskozásokon megállapították, hogy a tervek sok új megoldást tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik jogos és gyakran hangoztatott társadalmi igények teljesítését. Az építészek visszatértek — megfelelő változtatásokkal — a hagyományos városi úthálózathoz, hogy ezzel is városias hangulatot teremtsenek Káposztásmegyeren. Több más újdonság is hozzájárul, hogy ne lakótelep, hanem a város szerves része legyen az új negyed. A közlekedés gerince a metró lesz. Minden lakos ötszáz méter távolságon belül elérhet majd egy-egy állomást. Az állomások mellett bevásárlóhelyek lesznek. Itt kapnak helyet a magasházak is. A vita részvevői helyeselték a „gyermekközpontok" elhelyezését. A bölcsődék, óvodák, iskolák egymás mellett lesznek majd, s ez sok előnnyel jár. így kibontakozhat itt a művelődés első központja. Elismerést aratott a gyalogjáró utak hálózatának terve. Minden házból könnyen elérhetők gyalogosan a gyermekintézmények, a boltok és a játszóterek, parkok. Tetszett a korábbi lakótömbökétől eltérő, szebb utcaképet adó beépítési mód és az egységes zöld terület kijelölése. Volt azonban a tervnek sok olyan részlete, amellyel kapcsolatban megoszlottak a vélemények, s tömérdek új javaslat, ötlet hangzott el. Közismert, hogy Újpesten az Árpád út és az István tér között lesz az észak-pesti városrészközpont. Többen úgy vélekedtek, hogy külön nagy bevásárlóhelyre van szükség Káposztásmegyeren is, amelyet sokan felkeresnének a környékről. Ezt a tervet elvetették, mert a beruházási főosztály álláspontja szerint az új negyed az észak-pesti városrészközpont „hátoroszága" lesz. Nem fogadták el azt sem, hogy Káposztásmegyef külön közigazgatási egység legyen. Azzal mindenki egyetértett, hogy csak metró kötheti be a forgalomba az új negyedet. De valószínű, hogy az első lakók jóval korábban beköltöznek, mint ahogy a földalatti vasút megépül Káposztásmegyerig. Ezért több évig buszok szállítják majd az itt lakókat. Nagy vitát váltott ki: legyenek-e Káposztásmegyeren munkahelyek. A főváros vezetői úgy vélik, hogy az itt lakók könynyen elhelyezkedhetnek Újpesten és Angyalföldön, nincs rá szükség, hogy gyárakat építsenek a negyed mellé. Viszont több kisebb szolgáltatóüzem várja majd lakóhelyük közelében a nőket. Sok javaslattal egyetértett a beruházási főosztály. Ezeket a tervezésnél hasznosítják majd. Elfogadható, hogy az iskolai főzőkonyhák helyett összevonják a gyermekélelmezést. Kérték, hogy az iskolákhoz uszodákat is tervezzenek. Az ötlet megvalósítását a későbbi gazdasági lehetőségek határozzák meg. Intézkedtek, hogy az elhangzottak szellemében változatos építési eljárásokat alkalmazzanak, vizsgálják meg a parkolók elhelyezését, tervezzék meg a negyed berendezését „utcabútorokkal", és gondoskodjanak a képzőművészeti díszítésről is. A pesti kenyér A Budapesti Pártbizottság kezdeményezésére több intézkedés született a pesti kenyér minőségének javítása érdekében. Hosszú évek óta a kereskedelem egyik legnagyobb gondja a tömérdek panasz a sütődéi termékek miatt. A kis pékségeket felváltották a gyárak, s az egykor híres pesti kenyér minősége feltűnően romlott. A főváros vezetőinek állásfoglalása az volt: a fejlődés nem állítható meg, a nehéz kézi munkát a sütődében is csak gépekkel lehet helyettesíteni. De jogos igény az is, hogy az ipar mindig jó kenyeret adjon. Ezért határozták el tavaly — egyebek között —, hogy kiterjesztik a minőségi bérezést a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál. Az új érdekeltségi rendszer bevezetése óta megváltoztak a minőségi követelmények. Egyértelműen meghatározták, hogy mikor nem szállítható ki a boltba a kenyér, és mikor fizethető jutalom a sütődékben. Ugyanakkor megszigorították a gyáron belül a minőségi ellenőrzést. A dolgozók érdekeltsége jelentősen megnőtt. Ha jó a minőség, bérük 600—1200 forinttal is nőhet. A tapasztalat szerint ennek hatása érezhető a gyárban s egyre több boltban is. Sajnos nem mindenütt. Az ellenőrzés megállapította, hogy több jó termék kerül kereskedelmi forgalomba, s csökkent a minőségi kifogások száma. Ma sem ritka azonban a sületlen kenyér, s nem egyszer találtak az előírtnál kisebb súlyú péksüteményeket. Ezért a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott: tovább kell szigorítani a minőségi követelményt. De csak a minőségi bérezés és a fokozottabb ellenőrzés nem biztosítja, hogy mindig és mindenütt jó legyen a kenyér. Ehhez további műszaki fejlesztésre is szük_ ség van. Pesterzsébeti változások A kerületi tanácsok vezetői sorra beszámolnak munkájukról a Városházán. Ez általában több mint számadás. Módot ad arra is, hogy a Fővárosi Tanács vezetői alaposabban megismerjék a kerületek gondjait, vágyait, és a fejlesztéshez hatásosabb segítséget nyújthassanak. Legutóbb Pesterzsébet helyzetét vitatták meg. Pesterzsébet megyei jogú várost és Soroksárt 1950-ben egyesítették Budapesttel. A legfontosabb kérdés: mit tettek az eltelt idő alatt azért, hogy felszámolják a múlt örökségét, s hogy a XX. kerület a főváros szerves részévé váljon? Mert a múlt súlyos örökséget hagyott rájuk. Nem volt megfelelő közművesítés Erzsébeten és Soroksáron, nem fejlődött a közlekedés és a kereskedelem, s nem építették ki az egészségügyi, művelődési hálózatot sem. Az elmúlt tizenöt évben, különösen 1975 óta, fölgyorsult a XX. kerület fejlődése. Az új negyedek építése nemcsak városias külsőt, hanem új gyermekintézményeket, orvosi rendelőket, ABC-áruházakat is jelentett. S felépült Dél-Pest nagy kórháza Erzsébet határában. Az elképzelések szerint Erzsébetet, Lőrincet és Kispestet egységes városrésszé kell kovácsolni. A városrészközpont Kispesten lesz. Ehhez jó kapcsolatot teremt majd az épülő Munkás körút. Erzsébet életére is nagy hatással van a dél-pesti metró. Több vonal köti össze a kerületet a földalatti vasúttal. A gyorsuló fejlődés sok új gonddal is jár. Egyebek között feszültséget kelt a régi falusias részek és a korszerű negyedek között. Ez, sajnos, elkerülhetetlen. Az új lakások mindenütt fürdőszobásak, jól felszereltek, ahol jóval kedvezőbbek az életkörülmények, mint a földszintes településrészeken. Az elkövetkező idők feladata a kerületen belüli egyenlőtlenségek felszámolása. Sok kis boltot lebontottak, helyettük hat ABC-áruház nyílt. De a tervezett szövetkezeti áruház és az üzletközpont építése még el sem kezdődött, ezért nehéz a bevásárlás Erzsébeten. A hosszú időre szóló elképzelések nagy építkezések helyét jelölték ki Erzsébeten Bőven van még itt be nem épített terület A fejlődést megkönnyíti a Soroksári út megújulása, s az is, hogy később itt halad majd el az MO-ás gyűrű. Erzsébet lakói sokat tesznek azért, hogy a maguk erejéből is gyarapítsák kerületüket. Helyi összefogás eredménye a soroksári mezőgazdasági múzeum. Kezük munkájával érték el az erzsébetiek, hogy a tervezettnél előbb kapott minden utca szilárd burkolatú járdát. Új álmuk, hogy a hosszú erzsébeti Duna-partot rendezzék, parkosítsák. Üdülő- és pihenőhelyet, sportpályákat és játszókerteket létesítsenek ott. Aczél Kovách Tamás 27