Budapest, 1981. (19. évfolyam)

5. szám május - A Budapest postája

I 1076 Garay utca 5. | A Budapest postája TEMATIKUS CÍMKÉPEK. Lapunk borítóján - szerkesztőségi szakszóval a Borító l-en - éveken át szép városképeket közöltünk. így például 1979-ben ilyen címlapképeket adtunk : A Vörös Sün cégére a Várban, az Operaház előcsarnoka, a Nemzeti Múzeum timpanonja, városligeti részlet, a szökőkút a Március 15. téren, a Halászbástya tükörképe a Hilton ablakaiban, tabáni látkép - és így tovább. Egyenként mindegyik felvétel kvalitásos fotóművészi munka, s mindegyik jellemző és hangulatos ábrázolása a város egy részének. A szerkesztőség tagjai mégsem voltak megelégedve a címképekkel. Ez a hagyomány vitákat váltott ki, s a vitákról beszámoltunk a szerkesztő bizottságban is. Egyre erősödött az a véleményünk, hogy a címlapok képei nincsenek eléggé kapcsolatban a lap tartalmával, de nem jól teljesitik azt a feladatukat sem, hogy a figyelmet fölhívják - például az újságárusító pavilonokban, vagy a kíváncsiság feszültséget fölkeltsék azokban, akik egy-egy példányt kezükbe vesznek. Természetes, hogy a tartalmi kapcsolatot fontosabbnak tartjuk, mint a figyelemfölkeltést, de a kettőt nem is akarjuk szembeállítani egymással. Képeslapok címképének gondolati kiformálása, majd fényképes, illetve grafikus megalkotása nem könnyű feladat. A hazai és külföldi képeslapok igen nagy figyelmet fordítanak rá, s külön címkép szakértőket is alkalmaznak. Nekünk, persze, nincs külön stábunk erre a feladatra. Az ötleteket a szerkesztőség munkatársai hozták, s a szintén beltagnak számító fotóművész, Csigó László segítségével érlelték ki. Ugyancsak Csigó László készítette az eddigi fölvételeket. Első kísérletünk a tematikus címképre - talán emlékeznek még olvasóink - az 1980-as júniusi számunk borítóján jelent meg. Major Máté cikke ebben a számban a Szabadság-híd vasdíszeiről szólt, amelyeket a híd újjáépítésekor ő maga is le akart szereltetni, de nézetét hamarosan megváltoztatta. Nos,ennek a cikknek a mondanivalóját képi fogalmazásban mutatta meg a címlap. Ahhoz, hogy rendszeresen közöljünk tematikus címképeket, a lap tartalmának is gazdagodnia kellett. Talán nem tűnik öndicséretnek, ha megemlítjük, hogy a szélesebb értelemben vett várospolitika jóval nagyobb hangsúlyt kap, mint akár csak a legutóbbi években. S mi a címképekkel is a legfontosabb aktuális témákat kívánjuk kiemelni. A város fejlesztésének sikereit és nehézségeit, a megoldott gondokat és a felbukkanó új ellentmondásokat. Azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják a város lakosságát, de amelyekről alaposabb, kiegyensúlyozottabb ítéletet tudunk formálni, mint a kósza vélemények. Áprilisi számunkban a Kenni vagy nem kenni? kérdését tűztük címlapra. Ebben a számban Császár Nagy László riportját fogalmazta meg Csigó László. A következő hónapokra vannak kész képeink is, terveink is, de tematikus címlapjaink jövő sorozatáról csak anynyit mondhatunk, mint amennyit a folytatásos regények: Folyt. köv. M. Théodore Beregi (18, rue Charpentier, Bois-Colombes, Franciaország). Mint írja, ifjúkora óta nagyon szereti Kossuth Lajost mint embert és államférfit, hibáival és erényeivel együtt. 15 éves korában tartott először előadást Kossuthról tanítóképzős korában. Párizsban francia nyelven megírta és kiadta a magyar 1848-49-es forradalom kronológiáját, Kossuth és III. Napóleon találkozásának történetét meg egy nagyobb tanulmányt: hogyan látta Marx és Engels Kossuth Lajost. Mint lapunk régi olvasója és barátja már több cikket, hozzászólást írt a Budapestbe. Köszönettel vettük legújabb reflexióját Kossuth Pesti Hírlapjáról szóló cikkünkhöz (1981 2). Hozzászólását itt közöljük, viszonozva szíves üdvözletét. Érdeklődéssel olvastam a ..Budapest" egyik legutóbbi számában megjelent terjedelmes cikket Kossuth Lajos nagy hírű ..Pesti Hirlap"-jrínak keletkezéséről. küzdelmeiről. s arról, hogy milyen elképzelhetetlen nehézségekkel kellett megbirkóznia az 1840-es évek elején, hogy nemzeti történeti küldetését betöltse. Nagyon is célszerű és ildomos volt elmondani különösképpen a mai ifjúságnak, hogy mit jelentett Kossuth Lajos ..Pesti Hirlap"-ja az újságirás fejlődéstörténetében, és hogy milyen roppant körülményes és bonyolult helyzetben indította meg a ..Pesti Hírlap"-ot. amellyel Kossuth nyilvánvalóan nem az osztrák kamarilla és Metternichék politikai érdekeit, hanem kifejezetten a magyar sors égető problémáinak megoldását sürgette. Pedig Kossuthnak vigyáznia kellett, óvatosnak mutatkoznia amint azt helyesen irta a ,.Budapest" cikkírója, hiszen nemrég szabadult a börtönből, mert éppen újságírói ,,vétség" miatt ítélték el 1837-ben négyévi fogságra, amely habár egészségi állapotát súlyosan megviselte, de hitét, reményét és akaratát a szabod és független Magyarországért nem törték meg, ló volt igazán közel 140 év után elmondani az objektivitás látásmódjával a fiataloknak, hogy Kossuth Lajos ..Pesti Hírlap"-ja az osztrák cenzúra kíméletlensége ellenére is, a gondolatszabadság teljes hiányában milyen hatásosan szolgálta a lassan kialakuló reformeszméket, amelyeknek forradalmi szelleme és tartalma már kezdte formálni a magyar politikai közvélemény demokratikus gondolkozását. lóllehet, ez is megmagyarázza Kossuth ,,Pesti Hirlap"-jának az óriási népszerűségét, amelyre azonban a bécsi kamarilla is felfigyelt aggódással és bizonycp félelemmel, mert Metternichék arra már nem <> gondoltak és nem is számitoltok, hogy Kossuth ,,Hirlap"-ja nem az ő imperialista és hegemonisztikus. népelnyomó és kiszipolyozó feudális politikáját, hanem a közeledő magyar nemzeti forradalom előkészítését fogja majd szolgálni. Ha valóban igaz, és ma már bátran mondható, hogy ha Landerer Lajos nyomdász, az újság tulajdonosa, a bécsi udvar hűséges lakája, a kamarilla nyomására, megfosztotta Kossuthot a ,,Pesti Hírlap" szerkesztésétől, már akkor is Kossuth mágikus hatása megmozdította és valósággal felrázta a magyar közvélemény lelkiismeretét és hivta, buzdította, serkentette a magyar népet új nemzeti tettekre, új alkotó munkára. Végül, hogy ha az is igaz. hogy Petőfi lázító verseiben már fuvallt az 1848-os forradalom előszele, úgy Kossuth ..Pesti Hirlap"-jában évekkel azelőtt érlelődött azoknak a reformeszméknek a megvalósítási terve és szükségszerűsége, amely ha csak átmenetileg is, de 1849 elején a Habsburgok trónvesztéséhez, a magyar szuverenitás jogelveinek érvényesítéséhez, a köztársaság kikiáltásához, az emberi szabadság proklamóciójához és az országos függetlenségi harchoz vezetett. Már most más kérdés, hogy a romantikus, álmodozó, nagylelkű, szenvedélyes, hazáját mindenekelőtt imádó Kossuth Lajosnak a magyarok önrendelkezési jogaiért és autonómiájáért vívott küzdelmét az osztrákok leverték külföldi segítséggel. Vitathatatlan azonban az a tény ma már, hogy Kossuthék, Batthyányék, Petífiék és Bemék az 1848-49-es magyar forradalom es szapaasagharca összefügg Kossuth ,.Pesti Hírlap"-jának nemzeti törekvéseivel, amelyeknek még burkolt, ki nem mondott orientációja ellenállhatatlanul a forradalomban torkolló útját, az osztrák kamarilla cenzúrája és repressziós intézkedései, határozatai már nem tudták sem megakadályozni, sem megállítani. Theodore BEREGI V., Roosevelt tér 5. Tel.: 173-555 VII., Lenin krt. 41. Tel: 426-521 Vili., Baross tér 3. Tel.: 336-587, 136-688 XII., Déli pályaudvar Tel.: 154-296, 353-788 IV., Árpád út 75. Tel.: 694-638 III., Flórián téri üzletközpont Tel.: 686-661 XI., Bartók Béla út 42. Tel.: 666-194, 868-994 Vili., Blaha L. tér 1. Tel.: 343-150 XI., Vegyész u. 1—5. Tel.: 869-269 utazni jó, külföldre utazni jobb, külföldre utazni olcsón még jobb, külföldre utazni olcsón a BUDAPEST TOURIST-tal a legjobb!