Budapest, 1981. (19. évfolyam)

4. szám április - Silló-Seidl György: Vilt rögtönzései

ról, amelynek egyes pontjait az élet fázisainak tekintjük. — Ezt a komplexumot én térben fogom kifejezni — szólt Vilt. Majd felugrott, s kihozott a szobájából egy körülbelül 40 x 30 centiméteres dobozt. — Rómában kezdtem el ezt a játékot — mondta, és felém nyújtotta a dobozt. A tetején kulcslyuk alakú, celofánnal fe­dett nyílás volt. Bekukucskál­ber kívánságait, munkakörét és az élet múlását jelentik. — Ha csak egy szobanagysá­gú kockát készítenék el, bele tudnám sűríteni az ember tel­jes életét szobrokkal, figurák­kal — mondta. De addig csak az elgondol­koztató, felnőttek számára ké­szített „játékot" forgathattam órákon át. Nem győztem gon­dolataimat követni, melyeket a szobákba való „betekintések" SILLÓ-SEIDL GYÖRGY Kisplasztikák Obeliszkterv fakockákból. A szerző felvételei tam. Először, mint minden lyuk­leső, tájékozódni próbáltam. A kezdeti szürkeségből alakok, tár­gyak körvonalai bontakoztak ki. Leemeltük a doboz tetejét. Tibor tíz, harmonikaszerűen összehajtott játéksorozatot va­rázsolt elő belőle, amelyeket kockává nyitott ki. Egyelőre be nem népesített szobákat láttam az egyik átlátszó falon át. — Az ember életét fogom plasztikusan bemutatni — ma­gyarázta. S megkezdődött az ember „fejlesztése". A „0" ponttól, vagyis a petesejttől a következő kocka anyaméhén ke­resztül a gyerek megszületésé­ig. A „szobákban" a valóság: a fejlődő gyerek, a házaspár, az aggastyán, testi mivoltukon fe­lül jelképek is, melyek az em­váltották ki belőlem. Csak já­ték az élet? Tekintsük annak? Mindenesetre semmit sem sza­bad mellre szívni, könnyedén kell mindent venni. A föld forgását nem tudjuk feltartóz­tatni. Az „izzadás közt hősi bért aratni" értelmetlenség, seho­vá sem visz. A szobák, a kockaobeliszk, az ezüstpapír-panoráma, meg sok egyéb mű, Vilt Tibor má­sik arcát mutatja. A kanti gon­dolkodást homo ludensszé fej­lesztő Huizinga felfogását. Az „artista ludenset", a já­tékos művészt, akinek testi és szellemi rugalmassága való­szerűtlenné teszi a feje fölött elrepült 75 évet. Bizonyára az életet is olybá tekinti, mint a gyerek a játékot, de van-e ko­molyabb dolog a játéknál? 23 VI LT RÖGTÖNZÉSEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom