Budapest, 1981. (19. évfolyam)

4. szám április - Nagy Ildikó: Tendenciák 1970—1980. II.

TENDENCIÁK 1970—1980 II. A hetvenes évek magyar művészetét bemutató kiállítássorozat negyedik tárlatának a címe: Egyéni utak. A rendezők öt művész munkáit sorakoztatták fel, azzal a szándékkal, „hogy öt különböző — szükségképpen más-más formát öltő — művészi gondolkodásmód egyaránt hitelesként és érvényesként mutatkozhassék meg". Deim Pál művészetének alapmotívuma egy napra teremtette organikus forma vagy jel, amely leegyszerűsített, geometrikus terekben jelenik meg. Mérete, aránya, helyzete értelmezi a teret: otthonossá teszi, vagy kozmikussá tágítja. A racionalizmus és az érzékenység egységéből teremtődik ez a művészet, akárcsak Keserű Ilona sorozatán a formatalálkozások Történése it láthatjuk. Ismét lenyűgöz kolorizmusa; megérezzük, hogy milyen eredendő élménye a szín, amellyel a harsogó vidámságtól, a rebbenő sejtésig mindent ki tud fejezni. A képeivel szemben levő falat Hencze Tamás tíz festményből álló Vizuális története foglalta el. A képek a fekete, a fehér és a szürke átmeneteiből formálódtak, úgy, hogy az alig észrevehető tónusváltozások a görbült felület illúzióját keltik. Ez felerősödik, majd ellentétesre fordul a sorozat darabjain. Az illúzióban rejlő kétértelműség Pauer Gyulát is foglalkoztatja már több mint tíz éve. Jelölésére a „pszeudo" fogalmát vezette be és tette meg művészete alapjelvévé. Nem elégszik meg azzal, hogy képben, fotóban, lenyomatban, tárgyban stb. rögzíti ezt a kétértelműséget, hanem mindezzel a művészet manipuláltságáról akar beszélni. „A pszeudo szobor formai és technikai manipuláltsága csak szimbóluma a szobrászat (és a művészet) egzisztenciális manipuláltságának ... A pszeudo szobor az egyszerű és konkrét tárgyak felületére óvatosan új felületeket helyez, s a tárgy felületére finoman rakódó vizuális elemek új szemszögből mutatják be a formákat." A művész a Maya című tölgyfa plasztikát egy élő test felületéről készített fény-árnyék kópiával, egy selyemképpel vonta be. Az élettelen megelevenedett. Jovánovics Györgyöt az illúzió más szempontból foglalkoztatja. Camera Obscuráiban a kézzelfogható, reális p'asztikát alakítja át testetlen képpé. Deim Pál: Menyassiony-ikon, festett fa, 1971. Az Óbuda Galéria kiállítássorozatának első három tárlatát 1980/1 i-cs számunkban ismertettük. Pauer Gyula: Maya, selyem, tölgyfa, 210 cm, 1978. 24