Budapest, 1981. (19. évfolyam)

3. szám március - Petneki Áron: Daliás idők — apróban

István, pestvárosi házbirtokos és könyv­nyomtató." Ha már a könyvnyomdáknál tar­tunk: talán a legtöbb hirdetés magát a nyomtatott betűt reklámozta. Új folyóiratokat, készülő és már meg­jelent könyveket kínáltak az olvasó­közönségnek. Az alkalmi versesköny­vek a kor hangulatát tükrözték. ..Megjelent és minden pesti könyvkeres­kedésben kapható: Köztársasági dalok, írta Heilprin Mihály." A miskolci szár­mazású poéta igen lelkes, ám annál döccenősebb versezeteit 20 krajcárért bárki megvásárolhatta. A viharos napokban elég sok bonyo­dalom támadt a folyóiratok megjelené­se körül, kellemetlen helyzetbe került Vahot Imre is: „A már 4 hónap óta meg nem jelenhetett Pesti Divatlap és Nemzetőr t. előfizetőinek megnyugtatása végett ki kell nyilatkoztatnom, hogy miután a postán bejött, de számomra ki nem adott előfizetési pénzeim egész Ágyak elaritfsa. Kft inUvásti mesterséggel kérizitett igen széji ágyat ajánlok a t. k»*5na<g ügyeimébe, mailnek I'oftln aaztaloamilvek lerakó helyén a Kedoutel­piiteiben , vagy nálam k&zilönél Mpítutaaában '230 sz. alatti házban a megvenni saándékozák ál­lal meg'iemlélhelék. Bándl (látMir a«lali>>. HIRDETÉSEK. A kolera ellen óvszerül t ajánlom általam föltalált és készített jó izü fútéi­italomat , molly görcs, gyomornyomás , hasrágás, étvágytalanság s egyéb gyomorbajok ellen is fo­ganatos hatással bir. A t. cz. közönség könnyebbségéül ezen lélital Éder F. M. urnák a vácziutezában arany elefánt­hoz izimzet fűszerkereskedésében, és Ilauser F. L. urnák a vas tuskó czimü házbani fűszer- és bór­koreskedésében is kapható. Grassel Lőrincz , polgári szesz- és boreczetgyártó. Rakhelyem: belváros, fehér­hajóuteza, t>00. szám. összegét lefoglalta s magával vitte egy postai főtisztviselő, ki a császári csa­pattal együtt fővárosunkat elhagyó, s miután a vészes időkben szenvedett tete­mes kárvallásaim s az idő rövidsége miatt különben sem volnék képes a már 4 hó­nap óta elmaradt számokat május és júniusban utánpótolni, s a megszakadt közlekedés miatt nem is küldhetném el azokat mindenhová; — kénytelen va­gyok leginkább vidéki előfizetők által pártolt lapom kiadását rövid időre el­halasztani. Lapom újonnan megkezdendő folyamáról, annak idejében bővebben tudósitandom a t. előfizetőket. Pest, april 26. 1849." Újabb hírlapokat alapítottak, igy Erdélyi János a Respublicát, Nagy Ignác a Nővilág című divatlapot hirdette. Könyveket és időszaki kiadványokat hirdetett Táncsics Mihály is, de anyagi gondjai bizony nagyon átütöttek a hir­detés szövegén: „minthogy 5000 ezüst forint hiányában a Munkások Újság­ját ki nem adhatom, a munka folytono­san azt fogja pótolni (ti. a Forradalom című mű). Lakásom Czukor utcza 501. sz. a.; Jakab után (vagyis július 25. után) Ujvilágutcza 633. sz. az arany sas mellett." Táncsics még külön hoz­zátette könyvei hirdetéséhez: „A ki e munkákból magamtól 5 példányt visz, a 6-ikat ingyen kapja." A háborús idők érződnek ki az alábbi könyvhirdetésből: „Sajtó alatt van és rövid idő múlva megjelenik: Tábori sebészet. Kórodai előadások. Balassa János magyar egyetemi tanár­tól. Kiadja Emich Gusztáv." Persze más fronton is érhette baj az embert: ,,Népszerű tanácsadó a titkos betegsé­gekben vagy útmutatás, hogyan 'kell Hlyen (bujasenyves, franczia) betegsé­gekben orvos jelennemlétében bánni hogy nagyobb baj és veszedelem nélkül elmúljanak. Irta Szilézy Sámuel orvos­tudor." Buda ostroma alatt sokan elvesztet­ték a holmijukat, s volt, aki hirdetés útján köröztette. Még a miniszterel­nök, Szemere Bertalan tárgyai is „lábra keltek". (Erről egyszer még külön is írok majd — P. A.) Voltak viszont sze­rencsés emberek is:,,Megtalált tárcza! Rósa Lajos elvesztett tárczáját átveheti Újlakon 346-dik szám alatt Gerstner-féle kávéház mellett." Az apróhirdetések igazi sokfélesé­gét az adásvételi ajánlatok tükrözik. Hogy mi mindent lehetett kapni, s mi­féle helyeken! íme, néhány példa ízelítőül: ,,Olvasztott tehénvaj. A nagy­hid-utezában 674. szám alatt levő ház­ban van 9—10 mázsa olvosztott jó tehénvaj eladó: a venni szándékozók je­lentsék magukat ugyanazon házban levő papírkereskedésben, Filtsó-testvérek czi­me alatt." „Szilvórium és valódi verpe­léti aranysárga dohány jutányosán kap­ható Forster V. Lajosnál, Lipótváros, Bélautcza 249. szám. Ugyanott kapható egy tömeg szekérkenöcs (kulimász)." A lakberendezési tárgyak néha ár­verés útján cseréltek gazdát: „A megye házában, a komlókert irányábani kapu fölött második emeleten jövő csütörtö­kön délutáni három órakor egy zongora, egy stock-óra, és többféle romladozott, de használható házi bútorok fognak ár­verés útján kész pénz-fizetés mellett eladatni." Ahogyan ma a járműhirdetésekben a Trabantok, Ladák vagy Skodák kö­zött tallózunk, úgy kereste pesti polgárelődünk a jó hátaslovat vagy a kocsi elé valót. Bizonyára érdeklő­déssel figyelt az ilyen hirdetésre: „Egy 4 éves 15 markos, seregély-szürke csikó, sertéskereskedő utcza 1374. sz. alatti, Bardnyi-féle házban a legillendőbb áron kapható. Értekezhetni a tulajdonosnál." A mai Bánfi-hajszesznek meg a Patientiának is megvolt a 48-as őse: „A legjobb hajnövesztő és hajvészt gátló kenet. Úgy a szőke, pirók és ősz hajat, barkót és szakált setétre színező miség­gel is, újra készülve kapható Pesten: Nádorutcza 208. sz." A hirdetés szerint ez akkor sem volt olcsó mulatság, mert köcsögjéért egy, illetve két pen­gő forintot kértek. Ha pedig a pesti polgár jó lovakat, szép kocsit szerzett, divatos ruhába öltözött, s kopaszságát is megszün­tette, bátran elmehetett a Nemzeti Színházba is, melynek műsorát szinte naponta közölték a lapok. Budán még az ostromra készülődtek, Thália temp­loma már megnyitotta kapuit, s elő­ször 1849. április 24-én este adott előadást Szabad hangok címmel, amely „Ének és szavalati egyveleg" volt két felvonásban. Rákóczi-indulóval, Petőfi­versekkel, népdalokkal, magyar tán­cokkal. Másnap Szigligeti népszínmű­vét, A csikóst adták. A Nemzeti Szín­ház csak a bombázások idején nem működött, egyébként állandóan szó­rakoztatta a pesti publikumot Verdi és Donizetti operáival. Seribe vígjáté­kaival vagy hazai darabokkal: Doppler operáival, Szigligeti vígjátékaival, Czakó Zsigmond drámáival. Aztán jött az 1849-i végzetes augusz­tus — a forradalom elbukott. A lapok­ban a hirdetések helyét elfoglalták a nyílt parancsnok, az ítélethirdetések és a forradalmárok körözései, sze­mélyleírásai .., 38 Csigó László reprodukciói

Next

/
Oldalképek
Tartalom