Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Dr. Bertalan Vilmosné: Az óbudai klarisszák kolostora

A feltárás során talált újkori tál töredéke Tihanyi Bence felvétele radványokat azonosították a klarissza kolostorral. A 6o-as években a kolostorhoz tartozó épületnek tekintették a Lajos utca 158-at, középkori részletei miatt. Az Óbuda középkori topográfiáját okieves adatok alapján feldolgozó történészek közül Fügedi Erik és Kubinyi András a Lajos utca vonalába — a középkori város déli részére — helyezték a kolostort. A számos ellentmondó véleményt egy leletmentés eredménye döntötte meg. 1971-ben a Perc utcában, egy gázcsőárokban középkori falakat és szinteket találtunk, amelyeket az oklevelek adatai alapján a klarissza kolostor maradványaival azonosítottunk. Egy földterület eladásakor, 1372-ben kitűnik, hogy a kolostor Óbuda déli részén áll. Egy évvel később egy szántóföld eladásánál szintén határpontként szerepel a kolostor. 1373-ban Zalai Tamás és neje eladják 26 ekényi szántóföldjüket a klarissza kolostornak. A szántó meghatározása: a földterület a Kurszán várának nevezett hely, a királynéi kúria, egy nagy út és a klarissza kolostor között terül el. A két vár helye régészetileg és történeti adatok alapján meghatározható. Ha a Korvin Ottó utca és Szőlő utca közötti tömbben feltárt észak — déli római utat azonosítjuk a nagy úttal, akkor attól keletre, a Perc utcai romok területén kell lennie a kolostornak. A kolostor és templom maradványainak feltárására 1973—74-ben, az óbudai lakótelep Magyar Lajos (Fényes Adolf) utcai és Lajos utcai épületeinek közművesítési munkái során, valamint a Mókus utcai iskola építését megelőző terepszintsüllyesztés alkalmával került sor. Az iskolaépítéssel párhuzamosan, 1975—76-ban végezhettünk feltárásokat a területen. Az ásatásokat 1978—79-ben, a templom és a kolostor műemléki rekonstrukciós munkái alkalmával folytattuk. Teljes feltárásra, sajnos, nem volt lehetőség. A kutatások eredményeiről 1976-ig bezárólag a „Budapest Régiségei" XXIV. kötetében, előzetes ásatási jelentésben számoltunk be. A feltárt kolostortemplom háromhajós, hossza 64, szélessége 20 méter. A nyolcszög öt oldalával záródó, nyújtott szentélyének szélessége kilenc, hossza 18 méter. A szentély utolsó boltszakaszában pillérkötegalapozások indulnak. A mellékhajók szentélye ugyancsak sokszögzáródású, kápolnaszerüen van kialakítva. A 20X20 méteres hajóban három pár négyzetes alapfalmaradvány, a zárófalaknál szögletes alapozások nyoma. Az apácakarzat területén egy nagyméretű, négyzetes alapfal, a zárófalaknál az oszlopok és féloszlopok szögletes alapozásai sorakoznak. A középkori apácakolostorok templomainak a hajója különbözik leginkább a szerzetesi templomokétól. Míg ugyanis a szerzetesek stallumai a templom szentélyében vagy a hajóban helyezkednek el, addig a szerzetesnök tartózkodási helye, az apácakórus, a templom nyugati végében van. A karzatot a hajó egyéb részeitől oly módon választották el, hogy a rend tagjai ne legyenek láthatók a templomból. Az apácakarzatok a templomhajónak gyakran igen jelentős részét, néha a kétharmadát is elfoglalják. A női szerzetek templomaira éppen az apácakarzatok miatt nem építenek nyugati bejáratot. Ezeket a sajátosságokat mutatja az óbudai templom is. A feltárt részletek mind alapfalak. Két helyen találtunk padlómaradványt a templom belsejében: az apácakarzat területén. A nyugati zárófal belső oldalán, közvetlenül a XX. századi szint alatt, néhány négyzetes tégla maradt meg eredeti helyén. 12 sírt bontottunk ki a templom feltárt területén és az apácakarzat alatt. Csak két helyen találtunk a bolygatott sírokban csontokat. Okleveles adataink vannak arról, hogy előkelő világiak is temetkeztek ide. Morcsuk lengyel vitéz, Erzsébet királyné lovászmestere végrendeletileg a kolostorra hagyta Pozsony megyei jószágait, azzal a kikötéssel, hogy a templomban a Szentháromság tiszteletére oltárt állítsanak, és őt ott temessék el. Magyar Pálné Gelsei Margit szintén adományozott birtokokat a kolostornak. Adományaiból oltár épült a templomban. Azt kérte az apácáktól, hogy őt és férjét az oltár előtt temessék el. Fiát, Lászlót már korábban itt temették el. Az apácakarzat területén egy XVI. századi átépítés nyomai mutatkoznak. Bizonyos, hogy 1526-ban, miután a mohácsi csatavesztés hírére az apácák elmenekültek, a templom és a kolostor megsérült. 1528-ban a török felgyújtotta Óbudát. Az oklevelekben említett Krisztus Teste kápolnát a templomtól délre találtuk meg. Egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyében temették el 1380-ban Erzsébet királynét. A sír elhelyezése végett a szentélyt megnagyobbították. A kápolna bejárata a déli mellékhajóból nyílhatott, szintje azonos lehetett a temploméval. Feltárt részletei ugyancsak alapfalnak bizonyultak. A kápolna déli oldalán két támpillért, illetve nyugati homlokzatán saroktámpillért bontottunk ki. Belső osztását a területén épült újkori pince felismerhetetlenné tette. A kápolnának nyugati bejárata is volt a kerengőfolyosóról. A bővítési munkák során alakíthatták ki az északi és nyugati kerengőfolyosó találkozásánál a nagyméretű keresztboltozatos teret, amelynek féloszlopalapozásai később épültek hozzá a kerengő nyugati falához. Két középső oszlopának alapozásával átvágták a folyosó sarkát is. A kápolnától délre húzódik a 35 X 34 méter nagyságú belső kolostorudvar, amelyet keletről, délről és nyugatról épületszárnyak öveztek. A kerengő keleri és nyugati szakasza északi irányban zárt volt, nem kap-f jfMolftfbt«** wuúmxs itTt^M csolódott közvetlenül a kápolna körüli kis udvarhoz. Feltehetően egyetlen ajtón át lehetett a kápolna előtti térbe, illetve kis udvarra bejutni. A kolostorszárny keleti és nyugati traktusát a templommal egy fal kapcsolta össze, amely a külső támpillérhez csatlakozott, illetve a szentély támpillérei között húzódott. A templom építésekor a kolostor északi részét ideiglenes fallal zárták el, amelyet később lebontottak. A feltárt három méter széles kerengőfolyosóhoz nyolc méter széles kolostorépületek csatlakoztak. A keleti traktusban hat helyiséget tártunk föl, melyek a kolostori rendnek megfelelően: a sekrestye, a bibliotéka, átjáró, illetve lépcsőház és káptalanterem lehettek. Ezeket a helyiségeket nem tudtuk teljes egészükben kiásni, egy-egy kutatóárok eredményei alapján kíséreltük meg a kolostor földszintjének rekonstruálását. A káptalanterem feltárt részében egy oszlopalapozást és egy téglából kialakított sír maradványát találtuk. A keleti kolostorszárnynak a templomhoz csatlakozó végében volt a sekrestye, melynek zárófalát nem tudtuk megkeresni. A helyiség padlója egy szinten volt a keleti traktus Az óbudai lakosság evakuálása 1595-ben. A metszeten a középkori királynéi város romjai is láthatók. Zimmermann W. P. metszete, 1604. Bach Melitta reprodukciója A kolostor alaprajza. 1. templom, 2. kerengő, 3. sekrestye, 4. folyosó, 5. bibliotéka, 6. káptalanterem, 7. novíciusok terme, 8. refektórium, 9. konyha, 10—14. laikus nővérek termei, 15. előcsarnok, 16. kápolna, 17. udvar,18. kórház, 19. temető Kuczogi Zsuzsanna rajza 11