Budapest, 1980. (18. évfolyam)
9. szám szeptember - Dr. Horváth Árpád:„ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell"
Klösz György felvétele: A pesti Dunapart a századfordulón ÉS KERESKEDÉSNEK KINYITNI KELL" valék híva, de akkor hazánkra nézve olly kétségesnek látszott előttem e tárgy hihető sikere, hogy én abban büszkeségből, talán hiúságból, melly szerint nem szeretem nevemet olly vállalatokra fecsérelni, mellyekben már kezdetkor az isméti pusztulás elvét gondolom látni, részt nem vehettem. Most azonban tisztán látom át. . . milly áldott következései lehetnek a gőzhajózásnak hazánk kifejlődésére már most, ha a dolgot jó elvekre állítjuk, és alája szalmatűz helyett, melly semmire s kivált gőzmozdonyokra nem ér sokat, valami állandóbb tüzet rakunk. Magamat tehát e tárgyban őszinteséggel csak convertitának vallom, és édes-örömest engedem át az érdemet azoknak, kiket az illet. . ." A Franz I. vízre bocsátását a Magyar Kurír rövid közleményben ismertette olvasóival: júl. 26-án délután 5 órakor a Dunába bebotsáttatott". A hajó 1830. szeptember 4-én indult első útjára, s rövidesen menetrendszerű forgalomba állt. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, s Széchenyi újabb két hajó építését szorgalmazta. A nádorral folytatott tárgyalásainak eredményeként különféle engedményeket csikart ki a bécsi kormánytól. Széchenyi 1834-ben barátjával és műszaki tanácsadójával, Vásárhelyi Pállal Angliában különféle felszerelések mellett egy gőzkotrót — baggert — is vásárolt, a Vidrát. Itthoni összeszerelésén Clark Ádám is dolgozott. A dunai hajózás fejlesztésére Óbudán hajójavító, majd hajóépítő műhelyt, gyárat építettek. A hajószerelő mederrészt a Vidra kotorta ki. Itt alakították át a Franz l.-et. Egy közgyűlési jegyzőkönyvben olvashatjuk: „ ... az I. Ferencz hajó ... ott igazíttatik ki és bővíttetik meg." A gyárban az ácsmunkákat dalmát és olasz hajóácsok végezték, a gépeket angolok, franciák és osztrákok szerelték, magyarokat sokáig csak napszámosmunkára alkalmaztak, és titkolták előttük a mesterségbeli fogásokat. A hajópalánkok szoros összeillesztéséhez szükséges U alakú szeget az „iszkápás cigányok" kovácsolták. Győrött máig van Iszkápa és Tűz utca, ahol az iszkápások az ácskapcsot, szegecset és a különféle kovácsárukat készítették. * Nagy technika- és gazdaságtörténeti regény kerekedne ki a magyar hajógyártás történetéből. Ehelyett itt csak -annyit, hogy a hajókba először angol és osztrák gépeket szereltek, később megkezdődött a magyar kazán- és gépgyártás. A magyar hajógőzgépek negyven-ötven évet dolgoztak hiba nélkül. A budapesti Közlekedési Múzeum előtti parkban szép, kéthengeres hajógőzgép látható!. A régi hajógépekkel kapcsolatosan hadd mondjak el egy kis történetet. Nagyapám, az 1878-as boszniai hadjáratból hazatérve, az Orsova vontatóhajón mint gépész szolgált. A hajó teknője — ahogy elmesélte — az óbudai Hajógyárban, gépezete Angliában készült. Meghatottan néztem a bécsi technikai múzeum erőgép termében azt a nagy, többhengeres, billenő-hajógőzgépet, amely az Orsova vontatógőzösben évtizedekig dolgozott, s melynek csapágyaira a kvietált pápai huszár csorgatott olajat. Á Vaskapu zuhatagjain egy különleges gőzös vontatta föl az uszályokat. A Duna fenekére fektetett lánc átment a fedélzeten működő csörlőkészüléken, és azzal vontatta föl saját magát és a vontatmányt a hajó. A gőzös ma is megvan. A nagy al-dunai zsiliprendszer kiépítése előtt még a partról is vontattak: hatalmas gőzmozdony drótkötéllel húzta a Vaskapu-csatornán felfelé a hajókat. Mindez már csak emlék. Dr. Horváth Árpád 41
