Budapest, 1980. (18. évfolyam)
9. szám szeptember - Dr. Horváth Árpád:„ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell"
• Nagy látványosság lehetett, amikor az első menetrendszerű gőzhajó, a Franz I., magas kéményéből bodor füstfelleget eregetve 1830-ban megindult a Dunán. „Ánglius formájú" „erőmíve" „evező kerekeket" hajtott — ahogy az egykorú lapok írják. Nagy, új technikai korszak nyílt meg az első gőzhajó elindulásával, amely százötven évig tartott, s ma már letűnőben van. Újabb, korszerűbb vízi járművek kerülnek a gőzösök helyébe. A gőzhajózás története nagyszerű regény, és ennek egyik fejezete a dunai gőzhajózásé. De nem az osztrák császár nevét viselő Franz I. volt — az első dunai gőzhajó. * Hogyan kezdődött? Robert Fultont méltán tartják a gőzhajó feltalálójának és a hajógépészet egyik legnagyobb úttörőjének. Nemcsak zseniális technikus, hanem élelmes amerikai üzletember is volt. Hajóját számos kormánynak felajánlotta — nem olcsón —, kikötve magának a jogot, hogy meghatározott ideig csak az ő, illetve a neki jutalékot fizető vállalkozók hajói járhassák a folyamokat, amelyekre „privilégiumot" kapott. A Dunán is meg akarta indítani gőzöseit, de kérését a bécsi kormány elutasította. Ugyanakkor I. Ferenc császár a dunai hajózás érdekében különféle kedvezményeket helyezett kilátásba. Egy vállalkozó szellemű mag/ar, Bernhard Antal komolyan vette a császár ígéreteit, hitelt hajszolt fel, és hajót épített. Bernhard hajóját magyar ácsok készítették el a Dráva menti Sellye község közelében, egy uradalomban; az ugyancsak Bernhard által tervezett gépi berendezés jó részét bécsi műhelyekben gyártották. A gép kazánja túlméretezett öntöttvas kazán volt. A dugattyús gőzgép 24 lóerőt teljesített, a lapátkerék forgását lendítőkerék tette egyenletessé, gazdaságos működését kondenzátor fokozta. Kerekének lapátjai forgás közben függőlegesen merültek a vízbe, ami növelte a vonóképességet. Erős sodrású folyamszakaszokon, hegymenetben — árral szemben — a gőzgép csörlőt hajtott. A gőzöst lehorgonyozták, és a vontatmányt hoszszú kötélen felcsörlőzték, ezután vetett horgonyt az uszály, a gőzös előrement és újból csör„...A DUNA VIZÉT HAJÓZÁSN/ lőzött. A hajó tehát vontatásra készült, de szállítani is tudott. Egyik próbaútján Bécsből Pestre 24 óra alatt hajózott; közben Pozsonyban megállt, ahol bárki megtekinthette. Pest és Komárom között több megrakott uszályt vontatva 342 mázsával több árut szállított, mint amenynyit a királyi privilégium elnyeréséhez előírtak. Bécsben azonban akadékoskodtak. Nem kedvelték Bernhardot, s amikor a megígért császári segítséget kérte, mondvacsinált ürügyekkel álltak elő, tologatták aktáit, hiába adta a hajónak a császár feleségéről a Carolina nevet. Bernhard hajója 1820 májusában a kikötőben elsüllyedt. Szabotázs vagy a személyzet ügyetlensége, vagy ki tudja, mi idézhette elő a hajótörést. Valahogyan kiemelték a sérült járművet, és a pesti és budai part közötti átkelőforgalmat bonyolították le vele. Jellemző az akkori állapotokra, hogy a beszedett díjakból a hajóhidat fenntartó vállalatnak részesedést kellett fizetni, más szóval az utasnak nemcsak a hajójegyet, hanem a hídvámot is meg kellett fizetnie. így azután alig akadt utasa, ha csak kíváncsiságból nem váltottak néhányan jegyet. Télire a hajót Eszékre, egy öbölbe vitték, hogy a jégzajlástól biztonságba helyezzék. Ekkor történt, hogy a Dráva-hidat a zajló jég elvitte, helyettesítésére üzembe helyezték a hajót, amely három héten át gőzkompul szolgált. A császári támogatás komolytalansága, a hatóságok packázása végül is tönkretette Bernhardot. Hajója kb. 60 ezer aranyforintba — mai pénzben kb. 1 millió forintba — került, és ráment egész vagyona. Hitelezője, Simon József elárvereztette a gőzöst. A kazán réz tűzcsöveinek értékesítése hozhatott pár száz forintot. Szomorú vége lett a vállalkozásnak. A hajótestet utoljára 1824-ben a Dráva egyik szigeténél látták, roncsként hevert, iszap és homok töltötte meg a belsejét. * Ilyen előtörténet után jutunk el 1830-ban a menetrendszerű dunai gőzhajózás megindulásához. Széchenyi István — mialatt Desdemona nevű egyszerű fahajója lassan csorgott a Dunán lefelé, hogy gazdája a szabályozatlan folyamot, az Al-Duna szikláit megszemlélhesse — a következőket írta: „ . . . tegyetek meg mindent, hogy Buda-Pest megszűnjék egy vak zsák lenni; ennek elérése végett a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell. . ." Amikor azután a Franz I. járni kezdett a Dunán, ugyancsak szorgosan .jegyezgetett. „ ... 1829—30-ban építtetett az I. Ferencz 60 lóerejű gőzhajó. Ennek építését... egy angol vállalta magára; minekutána e valóban nagy és jeles vállalatra társaságot alkotónak. Én is meg A Vaskapu csörlőhajó a Kazán-szorosban. A szerző felvétele A „Franz I." gőzhajó Csigó László reprodukciói Bernhard Antal gőzhajója a Dunán. Fantáziakép 40
