Budapest, 1980. (18. évfolyam)

8. szám augusztus - Pukánszkyné Kádár Jolán: A budai Népszínház „védasszonya”

nház ve, holtáig hurcolta hazafiságát, amelyben azért volt valami valódi is. Ebben a viszonyban azonban Apraxin Júlia a különb, ő a mecénás, aki vagyona roncsaiból segítette Molnárt s a Népszínházat, eladta ékszereit, ő viselte a párizsi út költségeit is. Molnár a szent ügy leplébe burkolózva, előkelő gesztussal mindezt elfogadta. A sajtó egy része a „honleányságtól" elbűvölve dicshimnuszokat zengett Apraxin Júliáról és — Molnárról. Molnár emlékiratai szerint azok között, akik segítettek a Népszínház telkéről a földet kihordani, ott volt Apraxin Júlia is, három nap egymás után földet hordott, földet ásott. Ez nagyon valószínű, mert a grófnő mindenütt ott volt, ahol jelenlétével feltűnést kelthetett. Hogy mikor kezdődtek közelebbi kapcsolatai Molnárral s a Népszínházzal, azt egészen pontosan nem tudjuk. Mindenesetre a Népszínház buzgó látogatói közé tartozott kezdettől fogva. Népszínházi megjelenéséről 1861. október 26-án olvashatjuk az első híradást a napisajtóban. Részt vett Kempelen Győző Ész, pénz, születés című, később betiltott darabjának bemutatóján: „A szellem képviselői közt — írja a Nefelejts — mintegy tettleges erősítésére a darabban fejtegetett eszméknek, az arisztokráciának egy irodalmi hévvel bíró tagját, gróf Batthyány Artúrnét is ott láttuk ülni egy zártszékben." A grófnő Honfoglalók című darabját 1862. március 29-én adták elő a budai Népszínházban. Eredetileg franciául írta, és Egressy Gábor fordította le magyarra. A Nemzeti Színházban játszották először, 1861. március 4-én, a főszerepet Egressy Gábor, a hősnőt Felekiné Munkácsy Flóra alakította. A kiállítás pazar volt, a kritika hűvös, a közönség előkelő, a fogadtatás lelkes. Hogyne, amikor egy idegen arisztokrata nő oly lelkes, hazafias és lángoló szavakkal izgatva az elnyomók ellen, a remény szavait hangoztatja. Június 25-én a Fogság és szerelem című zavaros cselekményű vígjátékával jelentkezett a budai színen, de a színészek nem tartották érdemesnek megtanulni szerepeiket, önvád térít című társadalmi drámáját 1863. április 23-án a budai Népszínház javára játszották — a darab megbukott. A szívós írónő most új műfajjal próbálkozott : Korru, a cigány és a halászlegény címen népszínművet írt. Előadására már 1863 tavaszán készülődtek a Népszínházban, de aztán közbejött a párizsi út, s a bemutatót elhalasztották. fel a Budai Júlia nevet, melyet Budai Apraxin Júlia, sőt B. Apraxin Júlia alakban is használt, nem törődvén a helytartótanács aggályaival, hogy ez a „B" Batthyányt is jelenthet. Végre 1863. február 3-án — rengeteg újságreklám után — megjelent a budai Népszínház színpadán. A fellépés legalábbis olyan izgalomba hozta Pest-Budát, mint a nagy politikai események. A színház zsúfolásig megtelt, még a környező utcákat is megszállta a közönség. Híre futott, hogy az arisztokraták fütyülni akarnak, a diákság viszont megfogadta, hogy aki fütyül, nem távozik élve a színházból. Amikor a grófi hon-A grófnő becsvágya azonban nem állott meg a drámaírásnál: a színpadra vágyott. Még mint Batthyány Artúrné 1861. március 25-én egy jótékony célú előadáson fellépett a Nemzeti Színházban, és küszködve a kiejtés nehézségeivel, elszavalta Petőfi Ha férfi vagy, légy férfi kezdetű versét. De ki figyelt a kiejtésre, amikor Petőfi szavait hallotta a szépséges arisztokrata hölgy ajkáról ? A rangjának és hazafiságának szóló siker — úgy látszik — megtévesztette, s már 1862 novemberében elhatározta, hogy Molnár budai színpadán — másutt aligha tehette volna — színpadra lép. Batthyány Artúr gróf azonban tiltakozott nevének meghurcoltatása ellen, s a helytartótanács csak névváltoztatással engedélyezte fellépését. Ekkor vette leány megjelent, virágeső fogadta mindenfelől. A Szigetvári vértanúk I. felvonása és két egyfelvonásos: A gyertyatartó Garagueltől és Fél az örömtől Girardintól alkották a műsort. Másodszor február 4-én lépett fel a két egyfelvonásosban, harmadszor pedig 7-én a Szigetvári vértanúkban és a Gyertyatartóban. Az első két előadást az írók segélyegylete és a székesfehérvári ásatások, a harmadikat a budai Népszínház javára tartották. A nagy siker hírére a grófnő sorra kapta az ajánlatokat a vidéki Apraxin Júlia, „a védasszony' 39