Budapest, 1980. (18. évfolyam)

8. szám augusztus - Zolnay László: A „Balkáni Vénusz” adománya

ZOLNAY LÁSZLÓ A „Balkáni Vénusz" adománya Anjou-kori ereklyetartó Zadarban Nagy Lajos lányainak — Katalin, Mária, Hedvig egyetlen együttes ábrázolása Nagy Lajos zárai fogadtatása Tihanyi Bence reprodukciói „Egy világszép bosnyák lány, egy bogumil eretnek »banditának«, Stipe Kotromanicnak a lánya futotta be a trecento Európájának legnagyobb női karrierjét" — írja Miroslav Krleza, a jeles horvát író. Kotromanic Jelisava— Erzsébet —1339-ben a boszniai Bobovacon látta meg a napvilágot. Nagyon fiatal volt még, amikor a budai királyi udvarba került. Az ifjú Nagy Lajos király lángolóan megszerette a balkáni Vénuszt. Nem is nyugodott, amíg 1353-ban feleségül nem vette a tizennégy éves kislányt. Erzsébet nyugati keresztény hitre tért, s mintha csak egy álom valósult volna meg: egyszeriben Magyar-, Horvát- majd Lengyelországnak — s putative, címében —, Nápolynak is királynéja lett. A házassággal megerősödtek a dalmáciai magyar uralom bástyái. A horvát író szerint az „eretnek rablóvezérből" — Stipe (István) Kotromanicból, a magyar királyné atyjából — e frigy által a királyság tengermelléki tartományainak kulcsembere lett: horvát-dal mát bán. Nagy Lajos király és felesége, Erzsébet királyné Zára városának — ennek a városállamnak, a magyar tengermellék fő helyének — 1377-ben csodálatos ötvösművet, ajándékozott: a város védőszentjének — Szent Simeonnak — ezüst ereklyetartókoporsót. Ez a Franciscusde Mediolano — milánóból származó zárai ötvösmester — által készített remekmű ma is megvan. A zárai (zadari) Szent Simeon-katedrális oltárán őrzik. A pompás ötvösmű történelmi olvasó- és képeskönyv. Nagy Lajosnak és családjának, valamint a zárai főembereknek és a király magyar tengerészeinek ábrázolásával találkozunk rajta. A martalócvezérből lett horvát bán leánya, Jelisava-Erzsébet királyné — mint Krleza írja — kis szíve minden sznobizmusát belevésette a tizennégy táblából álló ezüstfelületbe. Családjából dinasztiát csinált, s megvésette királynéi apoteózisát. 24