Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Aczél Kovách Tamás: Mégis Óbudán volt Ó-Buda

építése már elkezdődött a XI. század első felében, bár lehet, hogy Szent László korában fejezték be. Ezzel kapcsolatos a legkorábbi megbízható írott emlék megállapítása. II. Géza 1148-as oklevele szerint László király évi 360 bizánci aranyat utalt ki az óbudai „barátok hasznára". Az óbudai prépostság megkapta a pesti rév, a Dunán sót, bort és más árut szállító hajók vámját, valamint a halászati jogot a megyeri révtől a Csepel-szigetig. Az igazgatási és egyházi központ gazdasági fejlődése, városiasodása korán elkezdődött. Szőlőmívesek és kereskedők telepedtek itt le. Az óbudai egyház rangját jelzi, hogy prépostjai gyakran országos tisztségeket viseltek. Nőtt a jólét, s a kereskedők sok keleti árut hoztak be. Amikor Rőtszakállú Frigyes német császár a Szentföldre vonult, III. Béla király kortársi feljegyzések szerint Esztergomból a vendégeket Attila városába, vagyis Óbudára vezette, ahol két napon át vadásztak. A vendéglátás azt bizonyítja, hogy Óbudán a magyar királynak díszes szálláshelye volt. Egy korai forrás is megemlékezik a királyi ház őreiről, „de custodibus regiae domus". Van egy későbbi adat a solymároknak a prépostsági templom és a kanonoki sor között álló házairól. Ez nemcsak megerősíti, hogy III. Béla és Rőtszakállú Frigyes vadászhatott itt, hanem jelzi azt is, hogy hol található a királyi udvarház. Óbudát 1212-ben megkapta a prépostság. Akkor írták le a város határait. Északi széle: Megver, déli határa „inter Budám et Calidas Aquas" halad. Vagyis, Óbuda és Felhévíz között. A Bécsi úton az újlaki templom mellett. Itt volt a határ 1355-ben is. Csak az 1212-ben és az 1355-ben még itt látott nagy kerek kő tűnt e'. Ha más nem, az állandó déli határ is meggyőzhet bárkit: felesleges Óbudát Pilismaróton kutatni. A feljegyzések azt tanúsítják, hogy a XIII. század első felében Óbuda királyi székhely lett, s palota épült itt. Gyakran tartózkodott a várban IV. Béla és Kun László. Ágnes királyné pedig 1301-ben az „óbudai királyi palota" gondnokáról tesz említést. Nagy l^ajos király 1343-ban anyjának, Erzsébetnek adományozta a királyi várat. Ettől kezdve a mindenkori királynék használhatták. 1355-ben megosztották Óbudát a királyné és a prépostság között. A két rész között a határ a Szentendrei úton látható római vízvezeték — aquaeductus — mentén volt. Majd keletre fordult, és a Fehéregyházra vivő nagy út vonalában haladt a Duna felé az Árpádhíd táján. A fehéregyházi út a Vörösvári út helyén vagy közelében lehetett. Erzsébet királyné volt Óbuda nagy építtetője. Nevéhez fűződik a második prépostsági templom, a kereskedők háza és a klarissza apácakolostor építése. Szent Klára szüzeinek templomában középkori művészetünk sok kincsét őrizték. Valószínű, hogy itt volt a híres Anjou házioltár is. Aranyozott ezüstszobrok díszítik ezt az ötvösremeket, amely ma New Yorkban látható, a Metropolitan Múzeumban. A kutatások a kikötő helyét az Óbudai-sziget déli csúcsa körül jelölik meg. Itt őrizték télen a böjti halat. A kikötő még feltárásra vár. A hídtól délre, a piactér körül több középkori házat ástak ki. Gazdag családok laktak itt, a XVI. századig. Megtalálták az írott forrásokban szereplő kutat. Látható a kereskedők emeletes háza is a Lajos utcában. Hosszú ideig nem sejtették, hol lehet a klarissza apácakolostor maradványa. Több feltevés volt, a legutóbbi szerint a Lajos utca nyugati oldalában rejtőzhet. A levéltári kutatások sikerének is tekinthető, hogy kiásták ezen a tájon az egykor „csodálatos ékességű" zárda romjait. Lenyűgöző méretű volt a templom. Nagyobb, mint a budavári Mátyás-templom. A királynéi vár egy részét már korábban feltárták. Eleinte azt hitték, hogy a falak a prépostsági templom maradványai. De a későbbi ásatások és a prépostsági templom megtalálása a Fő ieren azt bizonyították, hogy itt, a Kálvin közben állt a királynék vára. A sárkányos kapu és más leletek megerősítették, hogv az építkezés már a XIII. század első felében megkezdődött. Ha az említett oklevél szántóföldje Kurszán vára és a királynéi udvar között, a klarissza apácakolostortól a Bécsi útig terjed már könnyen megállapítható a helye, hiszen mind a négy határa jól látható. Az ásatásokhitelesítettékaXI V. századi Óbuda rajzát. De hogyan tanúskodnak a legrégibb építkezések helyén megkezdett kutatások ? Dr. Bertalan Vilmosné, a hosszú idő óta folyó óbudai ásatások vezetője, XI—XII. századi házak romjait hozta napvilágra a Fő tér körül és a hídfő közelében. Különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a tér északi szélén talált, hosszan elnyúló falak. Vagy római, vagy XI. századi eredetűek. Valószínű, hogy már a legkorábbi időben laktak c falak között. A Korvin Ottó tér szélén XI XII. századi ház az első lelet. E mellett XIII XIV. századi dongaboltozatos, majd feljebb (Krúdy Gyula szobra körül) XI XII. századi ház állt, amelyet a XV. században bővítettek. A gótikus falban a régész másodlagosan felhasznált román kori kőre bukkant. Faragása a XI. századi feldebrői templom köveire emlékeztet. Talán az első prépostsági templom maradványa? Az első XI XII. századi ház romjai közül, a feltöltésből sok töredékes lelet került elő. Román kori kő faragásán emberi váll és mell -, velencei üveg, faenzai majolika és budai kályhacsempe. Geréb László budai prépost, Mátyás király unokatestvére oroszlános címerének láttán már feltételezhető hogy a közeli egyházi palotából valók a töredékek, és a házak a kanonoki sort alkották. Nagy siker a két gótikus szobor kiásása Krúdy Gyula emlékműve mellett. Erősen megrongált torzók, de a legkorábbi ilyen leletek. I .ehet, hogy a második prépostsági templom vagy az egyházi palota emlékei? Még nem tudni. Mivel a feltárás környezetét még nem kutatták fel, van remény rá, hogy megtalálják a szobrok hiányzó részeit. Sőt, más alkotást is. Az új ásatások igazi jelentősége: megkezdődött a XI. századi Buda feltárása. A román kori falak, a gótikus templom romjai, a román kori és a gótikus faragások minden kételkedőt meggyőznek. A középkori Buda itt, a mélyben, a Fő tér körül található. A leletek és az írott feljegyzések között megvan a kellő összhang, az ásatás jól illeszkedik a történeti képbe. Az 1148-as oklevél, a határok 1212-es leírása, csakúgy, mint a többi kútfő és a tárgyak vallomása egybehangzó. A krónikából tudjuk, hogy a XI. század első felében megkezdődött a román kori prépostsági templom építése. A feljegyzések azt is egyértelműen tanúsítják, hogy a XIV. századi templom az előbbi közelében épült. A második templom romjai a Zichykastély alatt láthatók, a közelében előkerült román kori kövek az első építkezés emlékei lehetnek. Az sem vitatható már, hogy errefelé volt a királyok szálláshelye. Ha a solymárok házai a prépostsági templom és a kanonoki sor között álltak, nem volt innen messze a királyi udvarház sem. S a Fő tér északi szélén, a XI. századi nagy kőépítményekben előkelők, talán királyok is szállást találhattak. Az új ásatások megoldották a rejtélyt, miért nem kerültek elő korábban a római falak között középkori romok is. A XI. századi Buda Aquincum kövein épült. Jóval kisebb területen helyezkedett el, mint a római város. A tatárok felégették Óbudát. Aztán ismét elpusztult a város a török időkben. Sőt, el is néptelenedett. Dc valójában az újkorban tűnt el a középkori Óbuda, amikor beépítették, s a leomlott ősi falakat kőbányának tekintették. A feltárt kolostoron ma jól látható: egészen a küszöbig lebontottak és elhordták mindent. A római polgárvárost a középkorban nem építették be. Érthető, hogy itt könnyen feltárták a régészek az ókor emlékeit. Amikor megindult a legutóbbi évek nagy építkezése, akkor is először a középkori városon kívül ástak. Valójában csak most érték el a nagyobb mérvű kutatások a XIV. századi Budát. Ezért volt eddig a sok kételkedés. Ez év tavaszán a legfontosabb feltárások a hídfő körül folytak. Itt volt a legsűrűbb a beépítés. A tágas kőházak előkelőségeknek és gazdag polgároknak adtak otthont. A következő időben kutatásra vár a Zichy-kastély előtti térség, ahol ma a buszok állomásoznak. Sok a tennivaló még a Fő téren és körülötte is. Nyitott kérdés, hol volt az első prépostsági templom, a királyi udvarház, a prépostság díszes palotája és az egyetem. S a leletek közül mi kapcsolható velük össze. A Fővárosi Tanács, amikor hírül vette a nagy ásatási sikert, bejelentette, hogy minden támogatást megad a további feltáráshoz. Erre nagy szükség van, hiszen hamarosan szélesítik az Árpád-hidat, megváltoztatják egész környezetét. Nemcsak a leletek felkutatása sürgető feladat, hanem legalább olyan fontos a megőrzésük és beépítésük a XX. századi Óbudába. Minden nagy múltú város történetében a kezdet a legrejtélyesebb és legérdekesebb korszak. A XI. századi Buda megtalálása nemcsak egy száz év óta tartó vitát dönt el, nemcsak bizonyítja: Óbuda földjén volt az eltűnt középkori magyar város. Megvilágítja azt is, hogyan keletkezett ezeréves fővárosunk a fejedelmi központ helyén. 4