Budapest, 1980. (18. évfolyam)

6. szám június - Rév Pál: Az első nemzetközi repülőverseny Budapesten

* Fai man típusú repülőgép a levegőben Le Roche bárónő a repülőverseny egyetlen női pilótája A potya nézők az osztrák Pischoff repülését bámulják pon majdnem tragikus szerencsétlenség következett be, amely hosszabb ideig foglalkoztatta a hatóságokat és intézményeket, valamint napokig tartó híranyagot biztosított a sajtó munkatársainak. André Frey francia pilóta kétfedelű repülőgépével körülbelül öt méter magasságból a nézőközönség közé zuhant. A verseny folyamán előtte és utána is zuhantak le pilóták repülőgépeikkel, de a közönségtől távol. Legrosszabb esetben csak a gép sérült meg, maguk kisebb horzsolásokkal megúszták. Nem így történt Frey esetében. Gépével a tíz korona belépődíjat fizető, első osztályú helyet elfoglaló közönség soraiba zuhant, s hatvan személyt megsebesített. Közülük két embernek az állapota súlyos volt. A rendőrségi eljárás során, valamint a vizsgálóbírói kihallgatásokon igyekeztek tisztázni a szerencsétlenség körülményeit. A verseny végéig tartó vizsgálat eredményeként, valamint a sportbizottság tagjainak és a zsűri szakértői véleményének, a sértetteknek és tanúknak meghallgatása után a hatóság felmentette Freyt a következmények alól. Érdekes az indoklás. A napjainkban bekövetkező repülőkatasztrófák közül is az esetek jelentős részében nem tudja pontosan megállapítani a baleset okát a vizsgálat. Érthető ez 70 évvel ezelőtt, a repülőgépek akkori technikai színvonalán. A vizsgálat azzal zárult, hogy a szeles időben, az adott légköri viszonyok között a pilóta elvesztette uralmát a gép fölött, a kormányzás lehetetlenné vált, ez okozta a balesetet. Az időjárás valóban nem volt kedvező a verseny egész tartama alatt. Szeszélyes nyári időjárás köszöntött Budapestre: fullasztó meleg, melyet gyakran szakított meg eső, szél, zivatar. Ennek következtében meghiúsult a Budapest—Győr közötti távrepülés is. A három jelentkező közül az osztrák Pischoff megkísérelte ugyan — de Lábatlan térségéban kénytelen volt leszállni, a viharos időjárás miatt feladni a versenyt. Ezután már senki sem vállalkozott rá, hogy e fontos versenyszám megnyeréséért és a vele járó százezer koronáért megtegye az litat. A verseny utolsó napján került sor a „nemieti verseny" elnevezésű számra, am^ly inkább még csak levegőben való ugrásnak, mint repülésnek számított. A győztes 108 méter hosszúságú repüléssel Horváth Ernő fővárosi polgári iskolai fizika—matematika szakos tanár. Horváth egyúttal elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó által a nemzeti díj győztesének felkínált asztali szobrot is. A szobor — a leszármazottak ajándékaként — a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe került, jelenleg is látható a repüléstörténeti állandó kiállításon. A nemzetközi verseny győztesei között csaknem félmillió koronát osztottak ki. Ennek ellenére nem születtek ezen a versenyen világrekordok. Magassági repülésben 1060 méter, gyorsaságban 76,8 km/ó volt a legnagyobbsebesség, s ez jóval alatta maradt a különböző versenyeken és az egyéni repülésben már elért teljesítményeknek. A látogatók száma kevesebb volt a tervezettnél, a várt idegenforgalom is elmaradt. A vállalkozás sikertelenségéhez hozzájárult a versenyidőszakot végigkísérő kedvezőtlen időjárás, és nem utolsósorban az előkészítés és a propaganda hiányossága. A budapesti nemzetközi repülőverseny 500 ezer korona veszteséggel zárult. Bárczy István polgármester kezdeményezésére a veszteség felét a főváros magára vállalta. A megrendezett versenyt, a fiatal Magyar Aero Club kezdeményezését mégsem tekinthetjük fölösleges anyagi áldozatnak és munkának. A Budapestre érkezett külföldi újságírók tudósításai révén a nemzetközi közvélemény figyelme két héten keresztül fokozottabb mértékben irányult hazánk felé. A repülés magyar kezdeményezői a versenyen ugyan nem értek el említésre méltó eredményt, de a tapasztalatokat utóbb nagyon is jól hasznosították. A következő évtől kezdve repülőszerkesztőink és pilótáink nevét kezdte megismerni a hazai köz®nség, majd bejutottak a nemzetközi mezőnybe, ami az akkori szegényes anyagi föltételeink közepette szép teljesítménynek számított. A magyar repülés történetében az 1911. év a kitartó munka és az annak eredményeként elért sikerek kezdete. Ennek az egyetlen évnek az eredménye többek között: magyar pilóta az Adriai-tenger felett. Székely Mihály szigorló mérnök Bécs—Budapest—Bécs közötti távrepülése, a Balaton első átrepülés Hazánk első repülőterének, Budapest—Rákosmezőnek alapítása társadalmi alapon, a Magyar Aero Club irányításával történt. A klub által megrendezett budapesti nemzetközi repülőverseny beruházásai — és Budapest főváros tanácsának ezzel kapcsolatos áldozatvállalása tette lehetővé, hogy a magyar társadalom összefogásával — a magyar repülés bölcsője. Rákosmező a fejlődésnek induló hazai repülés otthonává váljék. Megérdemelné, hogy szerény emlékmű hirdesse e helyen a magyar repülés hőskorát. 37