Budapest, 1980. (18. évfolyam)

5. szám május - Dr. Dercsényi Dezső: Vác

Ufte A Géza király tér A Március 15. tér Ajtókeret az egykori ferences rendházon A levéltár belseje Kút a Március 15. téren a párizsi festő nagy hatással volt Maulbertschre, akinek érdeklődése éppen váci munkája idején fordult a klasszicizmus felé. Még valamire fel kell hívni a nézők figyelmét. A már említett szentélykorlátra, amelynek reneszánsz ballusztereit hasonlóan díszített, de vaskosabb pillérekkel kiegészítve a középkori székesegyházból mentette át Canevale. Egyedülálló, ahogyan felhasználta a belső díszítésre, nemcsak hogy (korai műemlékvédőként) beépítette a korlátba, hanem motívumai mintegy visszhangoznak az orgonakarzatnak és az oratóriumnak a stukkódíszein. Minden bizonnyal megfelelt a korai klasszicizmust terjesztő építész ízlésének a magyar reneszánsz emlék. (Ne feledjük, ő mérte fel és rajzolta le elsőként az esztergomi Bakócz-kápolnát). Folytatva utunkat, lépjünk be a Szentháromságoszloppal szemben álló, hajdani piarista templomba. Itt a főoltár a látnivaló: a velencei tükröket metszett jelenetek díszítik (XVIII. század közepe). Ez is unikum hazánkban. Sétánk a Március 15. téren ér véget. Ha a Konstantin teret a rideg ünnepélyesség, ezt a lüktető élet jellemzi. Egykoron és ma is a város igazgatási és kereskedelmi központja. Úgyszólván valamennyi házán érdemes végigsétáltatni a kamerát. Nem pazar paloták, hanem a barokk városháza és polgárházak alkotják a teret. Az egykori domonkos templom belsejében szép rokokó faragványok. Az épületek ritka értékű együttessé emelkedtek a Szelle Kálmán tervei alapján és Dombai Sándor főmérnök irányításával végzett helyreállítás révén. A tér úgy nyerte különös alakját, hogy az Y alakba összefutó két középkori főútvonal déli, négyzetes kiteresedésében álló Szt. Mihály-templomot Esterházy lebontatta. Az összhatást nagyban emeli, hogy mind a Dunára, mind a Naszályra utca vezet, így kapcsolódik be a természet az építészeti térbe. A főútvonalra fölfűzött védett városrészből érdemes,.kikukkantani" néhány, eddig mégnememlített műemlékre. így a görögkeleti templomra, amely most a múzeum kiállítóterme vagy arra a Báthory utcában álló házra, ahol Petőfi állítólag Anyám tyúkja című versét írta, valamint a talán olasz kőműves építette Vörös Házra, amely raktárnak épült ugyan, de reméljük, előbb-utóbb kulturális célt szolgál majd. A film elképzelhetetlen zene nélkül. Vác ebből a szempontból is szerencsés helyzetben van. Itt élt és nevelt kiváló utódokat, például Lehotka Gábor, K. Pikéthy Tibor, itt alakult a harmincas években a ma már világszerte ismert Vox Humana. Az utánpótlást a Konstantin téren álló zeneiskola a vokális és a hangszeres zene terén egyaránt biztosítja. Itt van az ország legkorszerűbb orgonája. A város, amely nemrég ünnepelte fennállásának 900. évfordulóját, eddig meg tudta őrizni történeti értékeit, mert új házait telepszerűen a város szélein építette föl. Előbb-utóbb napirendre kerül azonban az elaggott városrészek szanálása. Ne feledjük: a szanálás nemcsak bontás, hanem egészségesebbé, jobbá tevés is. Ez a művelet igen nagy felelősséget kíván, mert a műemléki központ közelében kell korszerű épületeket létesíteni. Reméljük, amilyen jó gazdája volt műemlékeinknek eddig Vác, olyan sikeresen oldja meg e reá váró kényes feladatot.