Budapest, 1980. (18. évfolyam)

5. szám május - Dr. Dercsényi Dezső: Vác

György történész véleménye szerint ennek lehet némi történelmi hitele. A folyópart — általában a fejedelmi törzs birtoka —, a hegyek, a síkság és a Duna találkozásánál, az ún vásárvonalon korán kialakult egy birtokközpont. Lehetséges, hogy az itt működő térítők egyikének nevét őrizte meg a Vazo (Otto) név. Mindeddig a vár barbakánjának csak egy darabkáját lehetett megtekinteni. Most, hogy az egykori ferences rendházat levéltár céljára helyreállították, nagyszabású ásatások kezdődnek a vár és a székesegyház maradványainak feltárására, remélhetően bemutatásuk is megoldódik. Egy, a XVII. század végéről származó rajzon látható a vár és a város alaprajza. Ennek bizonysága szerint a török hódoltság után barokk stílusban újjáépült város lényegében megőrizte középkori szerkezetét. A székesegyház eddig előkerült töredékei arról vallanak, hogy a nagy reneszánsz püspök, Báthory Miklós (akit Galeotto egyik adomája szerint maga Mátyás király védett meg főurainak gúnyolódásától, amikor a főpap audienciára várakozva is olvasott) dolgoztathatott a királyi építöműhellyel. Legszebb hazai reneszánsz emlékeink közé tartoznak: a két, valószínűleg a királyi műhelyből származó (jelenleg a székesegyház altemplomában látható), címeres vörösmirvány lap (egyiken 1485-ös évszám), valamint az Ulászló címerével díszített balluszter pillérek s a szentély, ugyancsak reneszánsz, bábos pillérkéi. A múzeumban pedig olyan színes, a váci ásatásokból származó mázas padlócsempéket állítottak ki, amilyenekkel a faenzai mesterek Mátyás budai palotájának térmeit díszítették. A Géza király térről középkori út (ma Mártírok útja) vezet a Konstantin térre. Az ünnepélyes, kissé rideg, késő barokk tér keleti részén áll a székesegyház. Építésének története nagyon érdekes. Esterházy Károly váci püspök hatalmas székesegyházat terveztetett F. A. Pilgram osztrák építészszel római barokk stílusban. A templomot, a Szt. Péter tér mintájára, oszlopos kolonád kötötte volna össze a szemben álló (egykor talán egyetemnek tervezett) püspöki palotával. 1760-ban, hatalmas tereprendezés után, lerakták a templom alapjait, de a munka félbeszakadt, mert Esterházyt egri püspökké nevezték ki, a váci egyházmegyét pedig Migazzi bécsi hercegérsek kapta meg, aki bizonyára túlságosan költségesnek tartotta elődjének nagyszabású terveit, és egy bécsben élő, nemrég Párizsból jött, fiatal francia építésszel új terveket készíttetett. Isidore Canevale a legfrissebb francia építészeti újdonságokat plántálta át Vácra. I. G. Soufflot-nak, a párizsi Pantheon építészének eredményeit, annak a fiatal, inkább elmélettel foglalkozó körnek a stílusát, amelyet „forradalmi építészet" néven tart számon a művészettörténet. így esett, hogy 1764—74 között a kis magyar városkában Párizzsal szinte egy időben feltűnik a legkorszerűbb építészeti stílus. A filmen meg kell mutatni nemcsak a klasszicizáló főhomlokzatot, hanem a nagy, tagolatlan oldalfalakat is, különösen a hátsó nézetet, mert ezek jellemzik a „forradalmi építészek" törekvéseit. Belépve a templomba, a hatalmas ablakokkal és kupolával magasított belső térben tekintetünk először a főoltár Mou/bertsch-freskójára esik. Ma már tudjuk, ez is francia mintakép után készült: Jouvenet-nek, a párizsi Notre-Dame számára festett (1716) oltárképe nyomán. A francia építész és A piarista templom A piarista templom szentélye