Budapest, 1980. (18. évfolyam)

1. szám január - Tamás Ervin: Kunszentmiklós

Ájpli László vb-titkár Illyés Bálint könyvtáros. Kunszentmiklós történetírója Kiskun portré óvodát, kétezer adagos konyhát, leánykollégiumot és néhány célcsoportos lakást. — Könnyebb lett volna „kirakatot" csinálni, s inkább a község magvának csinosítására összpontosítani uz erőket, de nem lett volna becsületes — mondja elgondolkozva K. Tóth Ferenc — Az alapellátást meg kellett teremteni, hiszen nélküle — hiába a tetszetős faluközpont — megrekedt volna a fejlődés. — És az emberekkel megtalálták a hangot? — kérdezem. — Nehéz a kunokkal — nevet a tanácstitkár. — A parancsolgatást nem tűrik! Le is szoktunk róla. Nem beidézzük, hanem megkérjük az ügyfelet, hogy fáradjon be hozzánk. * Tóth Béla bácsi, kunszentmiklósi nyugdíjas tsz-tag. Néhány hónapig híres ember volt. A televízióban verset szavalt, s az egész ország tapsolt neki. Persze a siker mulandó: szereplésére ma már csak hozzátartozói emlékeznek. — Béla bácsi példája különleges. A kulturális érdeklődés nem eléggé jellemző a falura — állítja Illyés Bálint. — A termelőszövetkezet épített egy művelődési termet — az engedélyt eredetileg gabonatárolóra kapta —, s működtet énekkart, néptáncegyüttest, de a szellemi épület tégláit nehezebb rakni, mint a családi házakét. Nem ritka, hogy egyetlen család 50—60 sertést tart, 2—3 hízott bikát, baromfit, de van, aki megpróbálkozik a galambtenyésztéssel, nyúllal, nutriával. A jószágok ellátása nem gyerekjáték. Ilyen körülmények között nehéz „városiasodni". Mesélik: a Petöfi-lakótelepen gondot okozott a csendrendelet betartása, s nemrég még az emeletes házak elé kutyaólat építettek a lakók. De amíg 1963-ban csak hétnyolc házban volt fürdőszoba, most ugyanennyiben nincs. Kunszentmiklós szellemi központja a gimnázium. Hírneve kissé megkopott, kevesebb a gyerek, a javát elszívják a városok középiskolái... — Rossz téglából a jó kőműves sem tud szép házat építeni — tartja Illyés Bálint. — Ezelőtt 13 esztendővel több mint százan érettségiztek, az elmúlt tanévben alig ötvenen. Nincs elég gyerek. Lehet, hogy most újra fölvirrad a kisebb gimnáziumoknak is, ismét tele van diákokkal az általános iskola, s jön a fakultáció, amely talán több lehetőséget biztosít. Hajdanán a falvak tartották el az iskolát, s elsőrendű érdekük volt, hogy megmaradjon. Most a megyei művelődési osztály a felügyeleti szerv, ám csak gimnáziumból harminc tartozik irányítása alá — megszakadt tehát a környék és az iskola szoros kapcsolata, hiányzik az érzelmi kötődés. Balogh Mihály, aki magyar—latin szakos tanárként jött vissza szűkebb pátriájába, egy időre ott hagyta a gimnáziumot, de nem tudott lemondani a tanításról, munkahelye most ismét a Damjanich Gimnázium. — Az államigazgatási munkát nem éreztem hivatásomnak, azért fordítottam hátat neki — mondja. — Úgy érzem, többet tehetek tanárként. Mert bár a szentmiklósiak zöme csaknem mindent pénzzel mér, hogy tanuljon a gyereke, arra nagy gondot fordít. segítségükkel a 19 milliós beruházási keretünkből 48 milliós fejlesztést valósítottunk meg! Gyors közműleltár: kiépült az ivóvízhálózat, felépült a szennyvíztisztító, elkészült a gerincvezeték és utak, járdák több kilométer hosszban. Bővítettek iskolát, építettek bölcsődét, A Tóth Ferenc-féle kúria ősnyomtatvány a gimnázium könyvtárában