Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Pongrdcz Kálmán: Egy vasmunkás életútja

A tanácselnök a Népstadion építőivel (1952 körül) A nyugalmazott tanácselnök, feleségével (1960) tekcióért jött hozzá, hogy segítsen rajta, szerezzen lakást — megfelezte vele a sajátját. Felesége halála után a maradék két szoba is rettentő üresen kongott. . .) Kisebb-nagyobb horderejű feladatok megoldása, intézkedések ezrei befolyásolták a főváros lakóinak életét és a városkép alakulását Pongrácz Kálmán polgármestersége-tanácselnöksége idején is. Hogy mai szemmel, lehiggadt fővel, sok-sok tapasztalattal a háta mögött sok mindent netán már másképp csinálna? Azt hiszem, szónoki a kérdés, s nem is az alkalomhoz illő. rog a télikertben berendezett esztergaműhely gépei, szerszámai között, ahol mindig a legotthonosabban mozgott. Kinek s miért barkácsoljon ma már? Erre nincs mit felelni. Mint ahogy a bevezetőben feltett kérdésre, húsz hosszú esztendő csöndjére sem találtam választ. Mielőtt jegyzeteimet félretenném, még egy mondatát ideírom: „Úgy érzem, mintha nem is egy, de több életem lett volna . . ." Lejegyezte: Kövendi Judit A szerény otthon 80 éves gazdájáról egy rokon-fiatalasszony gondoskodik 1978 októberében ... Ezekben a napokban sokan fölköszöntötték. Jólesett a figyelem — és fárasztó is volt. Elszokott ekkora jövés-menéstől. 1958-ban nyugalomba vonult. A közéleti szerepléstől visszahúzódott. De ha ülésezik a Parlament, részt vesz az ülésszakon; 1949 óta országgyűlési képviselő. (Egykori társadalmi, állami megbizatásairól, pártfunkcióiról, kitüntetéseiről is hosszú listát lehetne készíteni.) A régi szaktársak gyakran látogatják. Eljönnek, akik még megvannak a Vagongyár 545-ös műhelyéből. De a legjobb barát pótolhatatlan űrt hagyott maga után . . . „Amióta nyugdíjban vagyok, azóta is hetente legalább kétszer együtt voltam Bartossal. Pedig ő mindvégig feszített tempóban dolgozott. Együtt jártunk úszni, együtt mentünk borbélyhoz, sétáltunk, olykor autóval kirándultunk — s nagyon jókat diskuráltunk. Érdekes: sose városházi dolgokról . . ." A nyugalmazott tanácselnök most már többnyire otthon ül. Olvasgat; mostanában Krúdyt vette elő. Nézi a televíziót, rádiót hallgat, töpreng az emberiség jövőjén. S bánatosan topo-A télikert: komplett esztergamühely