Budapest, 1979. (17. évfolyam)

7. szám július - H. Boros Vilma: Lichtenberg

A keselyűs plakát 1886-ban született és 1948-ban halt meg Budapesten ez a sok­oldalú tehetségű művész. A Ta­nácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, ily­módon nagyrészt külföldön dol­gozott, alig tíz évet töltött itt­hon, de ez alatt a rövid idő alatt is sok nagyszerű művet alkotott. Legjelentősebbek politikai pla­kátjai. Emeljünk ki ezek közül példaként egyet, a Politika című radikális folyóirat számára készí­tett plakátját. A szimbolikus kép, a Parlament tetejét feleme­lő és oda betekintő modern Diogenész jelentését nem nehéz megfejteni. Nemcsak politikai plakátokat tervezett, számos budapesti in­tézménytől, gyártól kapott meg­bízást. Hadd emlékeztessünk például a keselyűs plakátra, ame­lyet az Állatkert számára készí­tett 1912-ben. Nagyon szépen megformált a három változatban kivitelezett, három különböző színű: sötétpiros, zöld és na­rancssárga háttérből kiemelkedő sötét keselyű. Reklámcélokat szolgált az Új Színpad plakátja is. A rajta szereplő írók, deko­ratőrök névsora miatt ez jelentős kortörténeti dokumentum is. A plakátok mellett a kor má­sik sokszor alkalmazott grafikai reklámeszköze ,,a számolócé­dula". A pénztárgép elterjedése előtt az üzletekben a vevők vá­sárlásainak összegét kis cédulá­kon számították ki, amelyek a hátlapján a vállalatok termékei­ket hirdették. A pesti gyerekek ebben az időben nem papírszal­vétát, hanem számolócédulát gyűjtöttek, cseréltek — kiala­kult a számolócédulák érték­rendje is (a művészi megoldás, a tetszetősség mellett a ritkaság volt a fő értékmérőjük), és a nagyobb játszótereken, a Mar­gitszigeten valóságos börzék mű­ködtek. Szellemes, humoros Bíró Mihálynak a Népszava elő­fizetésére felhívó számolócédu­lája, amely egy rendőr és egy pap karikatúrája. Bizonyos, hogy a gyerekek között nagy sikere volt a Szent Péter-alakos, ked­ves humorú Pedikop számoló­cédulának. A könyvdíszítés területén is alkotott. Ő tervezte és kivite­lezte Révész Béla A magunk útján című könyvét. A könyv a szegény emberek életéről, a munkás­mozgalom eseményeiről — köz­tük a Vérvörös Csütörtökről is — közöl írásokat. Ezeknek az írásoknak a tartalmához kapcso­lódnak Révész Mihály iniciáléi. Illusztrációi közül emeljük még ki a Magyar Iparművészet 1913-as évfolyamában Nádai Pál és Sztrakonitczky Károly pesti Számolócédulák 35 Braun Tamás felvételei Az Új Színpad plakátja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom