Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: A Fehérvári út

A vasúti töltés A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár A kelenföldi lakótelep A Kismotor- és Gépgyár Gumigyárat és a Schmidt-féle Hadfelszerelési Bőrgyárat. Jó néhány üzem talált otthonra a Fehérvári útnak a töltésen túli részén is. Közülük Csonka Jánosét és a Juhász testvérekét kell kiemelni. Csonka János készítette az első magyar gáz- és petróleummotort; Bánki Donáttal közösen találta fel az egész világon használt karburátort. Csonka benzinmotoros autókat szállított a postának. 1925-ig a Műegyetem műhelyfőnöke volt. Amikor nyugdíjba ment, egy autójavító műhelyt alapított. Ebből fejlődött ki a Csonka János Gépgyára Rt., mely 1941-ben költözött mai helyére (Fehérvári út 44. sz.). Csonka az átlagosnál magasabb béreket fizetett és szép tanműhelyt rendezett be. A gyártulajdonosok közt majdnem az első volt, aki alkalmazottainak nyugdíjat biztosított. A gyár mai neve Kismotor- és Gépgyár. Benzin- és dízelmotorokat, áramfejlesztőket, szivatytyúkat, légfékeket stb. gyárt. A törzsgyárhoz négy telephely tartozik, kettő közülük vidéken működik. Juhász István és Zoltán, a két testvér mérnök 1920-ban kis műhelyt nyitott a Koszorú utcában. Ezt 1924-ben a Fehérvári út 73. szám alá helyezte át, és fokozatosan nagyüzemmé fejlesztette. A találmányok egész sora fűződik nevükhöz (fénytelefon, írógép vakok számára, különleges távcsövek, mozdony-sebességmérő stb.). A gyár legismertebb terméke az 1938-tól a háború végéig gyártott lőelemképző. A gyár mai neve Gamma Művek, de sokan most is Juhász-Gamma néven emlegetik. Sokféle bonyolult műszert állít elő, igy rezgő- és szűrőkristályokat, híradástechnikai kristályokat, elektromechanikai alkatrészeket, izotópmérőket, keringésvizsgáló berendezéseket stb. A többi üzem közül a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár épülete (70. sz.) 1914-ben készült el; a háború végéig hadikórház működött benne. Ezután az Ericsson gyár telephelye lett. Ennek felszámolása után, 1938-ban Üjpestről a Standard Villamossági Rt. költözött ide, s ez vette fel 1952-ben a Beloiannisz nevet. A svéd Ericsson céggel együttműködve főleg telefonközpontokat, irodai telefonokat és távközlési berendezéseket gyárt. Az 1951-ben alapított VERTESZ, a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat, az egykori Margit körúti fegyházban kezdte meg működését. Mai telephelye (108—112. sz.) 1959—62-ben épült. Húsz év óta itt készül valamennyi magyar erőmű kapcsoló, mérő, jelző, szabályozó és hőtechnikai berendezése. Sok munkát ad a VERTESZ-nek a MÁV villamosítási programja és bányászati villamos berendezések építése. Valamennyi gyár ismertetésére nincs helyünk, de néhány fontosabbnak legalább a nevét említ-