Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: A Fehérvári út

A Gamma Müvek sük meg. Ezek Hajtóművek és Festékberendezések Gyára (93. sz.), Villamosszigetelő- és Műanyaggyár (120. sz.), Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet (144. sz.). Az út legvégén, Budafok határán találjuk a BKV Füzesi Árpádról elnevezett javítóműhelyét, forgalmi és áramátalakító telepét. A Füzesi műhely készítette az első csuklós villamosokat, és jelentős szerepet játszott a csuklós járművek tervezésénél. A műhely mellett van a hidegvizű Albertfalvai strand. Lakótelepek A Fehérvári utat nyugodtan nevezhetnénk a lakótelepek útjának. A Lágymányosiról már beszéltünk. A páratlan oldalon, nem sokkal a töltés után is épült egy kisebb telep, és ezen az oldalon kezdődik a Szakasits Árpád úttól a Bartók Béla útig elnyúló, nagy Kelenföldi lakótelep. Építését 1967-ben kezdték el, részben az egykori szeméttelep helyén. 7700 lakásának rendezési és beépítési tervét Kiss Albert és Kovács Balázs készítette. Négy-, kilenc- és tizenhatemeletes házak épültek az i-es számú házgyár által szállított oldal- és födémpanelekből. A toronyházakat öntött betonból készítették, csúszózsaluzással. A lakók kényelmét bölcsődék, óvodák, iskolák, áruházak, játszó- és sétaterek szolgálják, köztük egy 600 X 60 méteres pihenőpark, nyugati részén vízmedencével, a keletin nagy, összefüggő gyepes területtel. A negyedet a Fehérvári út felől egyforma, kilencemeletes, 180 lakásos házak szegélyezik. Hasonló házakat találunk a teleptől dél felé mindkét oldalon, majdnem az út végéig. Építésüknek áldozatul estek az első, legrégibb albertfalai házak. Ezek a magas házak takarják el Albertfalvának azt a kislakásos telepét, amelyet még Bárczy polgármester építtetett a Fegyverneki út mentén és a mellette fekvő, 310 házból álló, 1924—29 közt létesített OTI-telepet. Szobrok, emléktáblák Műemlékeket, építészeti szempontból értékes házakat hiába keresünk ezen a vidéken. 1945 előtt csupán egyetlen dombormű díszítette az utat: Beck Ö. Fülöp 1938-ban készült alkotása, a „Családjához hazatérő munkás". Ez azóta nyomtalanul eltűnt. A felszabadulás után több kisméretű szobrot és domborművet helyeztek el. Ilyen a Fővárosi Művelődési Ház előtt a „Néptáncosnő", ifj. Szabó István alumínium szobra, a 22. sz. Ipari Szakmunkásképző előtti „Tanítás", Huszár Imre kétalakos, ugyancsak alumíniumból készült alkotása, a 159. számú házon a „Gyermekét tápláló anya", Mikus Sándor műve. Több domborművet találunk a Villamosszigetelő és Műanyaggyár bejáratánál. Ezek szobrászai Barta L. Pál és Szandai Sándor. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyáron színes kerámia emléktábla közli, hogy „1919 februárjától a Tanácsköztársaság kikiáltásáig az e helyen működő hadikórházban végzett illegális pártmunkát Szamuely Tibor elvtárs, a KMP Központi Bizottságának tagja". Az út Budafok felé eső végén egy másik emléktábla arra emlékeztet, hogy „1944. december 28-án itt lépték át először kerületünk határát a felszabadító szovjet hadsereg katonái". A Fővárosi Művelődési Ház A Fehérvári útról beszélve nem felejtkezhetünk meg a rendkívül fontos kulturális munkát végző Fővárosi Művelődési Házról (63. sz.). Kettős feladatot lát el: egyrészt a kerület lakóinak művelődési és szórakozási központja, másrészt a budapesti népművelés módszertani irányítója, s mint ilyen 800 főfoglalkozású népművelő állandó továbbképzését segíti elő. Az országszerte jól ismert intézmény kezdetben a textiles szakszervezet, később a SZOT kultúrháza volt, ma egyszerre tanácsi és szakszervezeti intézmény. A művelődési ház nyelvtanfolyamokat rendez, előadásokat tart napközi otthonosok, iskolások és felnőttek részére. Irodalmi és zenei műsorait bemutatja a főváros 50 munkásszállásán is. Színháztermében két év óta tart előadásokat a Nemzeti Színház, s megalakult a Nemzeti Színház barátainak társasága is. Klubjuk van a fényképészeknek, magnósoknak, bélyeggyűjtőknek, galambtenyésztőknek, a népművészettel, helyismerettel foglalkozóknak, a gyerekeknek, a fiatal édesanyáknak stb. Az 1972 óta fennálló táncház egyre több fiatalt vonz, közel 300 tagja van. A művelődési ház 30 000 kötetes könyvtára különösen fontos szerepet tölt be ezen a könyvtárral roszszul ellátott környéken. A jelen A Fehérvári út jellege az utolsó három évtizedben gyökeresen megváltozott: egyre jobban hasonlít a belterületi útvonalakhoz. Foghíj természetesen még sok akad rajta, de ha a fejlődés üteme nem lassul, a nyolcvanas évek végéig eltűnnek az üres telkek, grundok, mezők. Megváltozott forgalma is. A személyközlekedést hosszú ideig a HÉV bonyolította le, amelynek vonalát a Gellért tér és Budafok közt 1899-ben építették meg, s 1909-ben Nagytétényig hoszszabbították meg. 1914-ben szárnyvonal készült Törökbálintig. A ritkán járó zöld HÉV-szerelvényeket a hatvanas évek elején sárga villamosok váltották fel. Napközben néha ezekre is sokat kell várni. A villamosok zsúfoltságát autóbuszjáratok enyhítik. A közlekedésben az okozza a legnagyobb gondot, hogy egyre nő itt és a szomszédos Budafokon a lakótelepi lakások és ezzel együtt az utazók száma. Az út azonban elég széles, és 1973-ban Albertfalváig újjáépítették. Ha az albertfalvai szakaszt is szélesítik és modernizálják, a forgalomban hosszú ideig nem lesz fennakadás. Néptáncos lány. Ifj. Szabó István szobra a Fővárosi Művelődési Ház előtt 33