Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: A Fehérvári út

ba keressük a városi házzal harmonizáló épületeket. A 4 km hosszú, egyenes út mentén másutt sem alakított ki teret a minden fantáziát nélkülöző tervezés, noha ilyen célra elegendő üres telek állt rendelkezésre. Elhanyagolt terület volt a Bíbic-telep Kelenföldnek Albertfalvával határos részén, a Fehérvári és a mai Bartók Béla út közt. Mikor ezt a mélyen fekvő, mocsaras síkságot parcellázták, a fővárosi tanács nem írta elő az utak szakszerű föltöltését, csatornák építését. Csupán a vizet és a villanyt vezették be, iskolát, óvodát, orvost nem kapott ez a vidék. Az aránylag olcsó telkeket kis jövedelmű tulajdonosaik törmelékkel, nemegyszer szeméttel töltötték fel. A telep 3—4000 lakója esős időben csak bokáig érő vízben, sárban lépegetve tudta elérni a villamost. Innen származik a Bíbic-telep elnevezés. A második világháború után szakszerűen feltöltötték a területet, és az egykori Bibic-telep helyén kertváros született. A telep Fehérvári út menti házait lebontották, helyükre házgyári épületeket emeltek. A Fehérvári út és a Schönherz Zoltán utca sarka A piac A gyárváros 1907-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa gyárvárosnak jelölte ki Kelenföld egy részét. Ennek az intézkedésnek a hatására a Lágymányosi és a Fehérvári út környékén gyárak sorát helyezték üzembe. Egyetlen évben, 1915-ben a Magyar Repülőgépgyárat, a Ganz—Fiat Repülőgépmotorgyárat, a Magyar Fiat Tehergépkocsi Gyárat, az Albertfalvai i/ Siklós Péter felvételei A posta