Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: A Fehérvári út

romban még ennek a kiöblösödésnek a mai Karinthy Frigyes út felőli részén hol egy vándorcikrusz ütötte fel sátrát, hol meg körhintákat, céllövöldéket állítottak fel. Csak a húszas évek elején vált igazi térré, amelyet Horthy Miklósról neveztek el. Akkor csatolták hozzá a Fehérvári út i —6. számú telket. (Ezért kezdődik a Fehérvári út számozása a 7. és 8. számmal.) Később dél felé is terjeszkedett, az ott sorakozó magas házak addig a rövid Irinyi János utcához tartoztak. (Ma más utca viseli az Irinyi János nevet a XVI. kerületben.) 1942-ben vált jelentős forgalmi csomóponttá, ekkor építették meg a kör alakú forgalmi pavilont, ekkor helyezték ide a Gellért térről a HÉV végállomást. A tér közepén 1930-ban állították fel Kisfaludy Stróbl Zsigmond Szent Imre szobrát. A királyfi előtt az ifjúságot jelképező hat mellékalak hódol. A körtéren rengeteg autó, autóbusz, villamos halad át, és gyalogosforgalma is jelentős. Zavartalan közlekedésük nincs biztosítva, ezért a tér Dél-Budának nemcsak legforgalmasabb, hajnem legveszélyesebb csomóponta. A veszélyt jelentősen csökkentették a nemrég felszerelt jelzőlámpák, de átfogó rendezése feltétlenül szükséges. Ez a metró itt áthaladó kelenföldi szárnyvonalának megépítésekor történik majd meg. A körtértől a vasúti töltésig Ez a szakasz a második világháború után épült ki; képe harmonikus. A páratlan számozású jobb oldalon többségükben 5—6 emeletes bérházak sorakoznak, bár akad köztük középület is, mint a posta épülete (11. sz.) és a Kertészeti Egyetem kollégiuma (13. sz.). A páros oldalon, a Váli utca sarkán 1911 novemberében nyitották meg a Bárczy-féle építőakció keretében létesített négyemeletes iskolát. Eleinte óvoda, elemi, polgári és felsőkereskedelmi iskola működött benne, később, átmenetileg, a cisztercita fiú- és a Margit lánygimnáziumnak is otthont adott. Ma finommechanikai és műszeripari szakközépiskola és általános iskola. Az iskola mellett nyílt meg 1949-ben az SzTK XI. kerületi központi rendelőintézete (12. sz.) Megnyitása idején minden tekintetbenmegfelelő, modern volt. Azóta a kerület lakossága több mint sc%-kal nőtt, és emellett különféle szűrővizsgálatokat, oltásokat tettek kötelezővé. Ennek következményeként az intézet ma túlzsúfolt. A rendelőintézet melletti telken volt főiskolai sportunk megteremtőjének, az 1898-ban megalakult Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak, a BEAC-nak a sporttelepe. 1921-ben nyitották meg, s 1926-ban itt rendezték a főiskolai világbajnokságot. Az egyesület 15 szakosztályának átlagosan 1100 igazolt sportolója van. Különösen az atlétikai szakosztály ért el nagy sikereket. Minden sportbarát őszintén sajnálta, mikor a Skála áruház építése miatt a BEAC-ot kitelepítették a nehezebben megközelíthető Bogdánffy utcába. 1911-től volt a környék lakóinak kedvelt bevásárlóhelve a Fehérvári út és Schönherz Zoltán utca kereszteződésénél kialakult piac. Elavultsága miatt azonban bódéit a közelmúltban lebontották, helyén — felhasználva az elköltöztetett BEAC területének egy részét is — 1977 augusztusában modern, háromszintes, közel 8000 m2 alapterületű, teraszos beépítésű csarnok nyílt meg. Tervezője, Halmos György tudatosan szakított a zárt vásárcsarnok alaprajzi sablonjával; az élő piacot akarta újjáéleszteni. Az érdekes, piramisszerű épület lejtőivel, lépcsőivel szinte hívja a vásárlókat, kíváncsiskodókat. Alsó szintjén zöldséget, gvümölcsöt árulnak, a középsőn húst, tejtermékeket, pékárut, a felsőn virágot, s itt kapnak helyet, nagy kínálat esetén, az őstermelők. A Fehérvári, Hamzsabégi út, a Vántus Károlv és Schönherz Zoltán utca által határolt négyszögben épült fel 1955—64 közt első szocialista nagyvárosi lakótelepünk, a Lágymányosi lakótelep 3542 összkomfortos lakással. Kiss Albert és Preisich Gábor tervezte. Az állami tulajdonban levő házak 5—6 emeletesek, téglafödém-paneles, vasbeton vázas szerkezetűek, a szövetkezetiek pedig csúszózsaluzással készültek, salakbetonból és 8—9 emeletesek. A lakótelepen bölcsőde, óvoda, iskola, KÖZÉRT, Patyolat, OTP-fiók, vendéglő stb. épült. A vasúti töltésen túl A körtértől két villamosmegállónyira keresztezi az utat a Ferencvárosi és a Kelenföldi pályaudvart összekötő vasút töltése. A töltésen túli, gyéren lakott terület közigazgatásilag már régóta a fővároshoz tartozott, de sokáig gyakorlatilag „vidéknek" tekintették, keveset törődtek vele. Itt húzódott Budapest vámhatára. A töltés mellett felállított vámsorompónál a pénzügyőrök megálljt parancsoltak minden kocsinak, és csak akkor engedték őket tovább, ha a rajtuk szállított hús, bor stb. után az előírt adót megfizették. 1950. január elsejével megszüntették a városi fogyasztási adót és vele együtt a sorompót is. Csupán a töltés melletti kétemeletes, vöröstéglás ház, a fináncok hajdani laktanyája emlékeztet rá. A vidék beépítésének szabályozására 1913-ban rendeletet adtak ki. Ennek előírásai azonban rendkívül hiányosak voltak. Nem kötelezték például a tulajdonosokat arra, hogy egymás mellett azonos jellegű és rendeltetésű épületeket emeljenek. így nem csoda, hogy ez a széles, egyenes út lehangoló képet mutatott. A beépítetlen, vizenyős mezők, grundok sorát teljesen rendszertelenül szakították meg földszintes házikók, gyárépületek, nagyobb bérkaszárnyák. A Hengermalom utca sarkán maga a főváros is építtetett egy bérházat. (Benne egy kis templom a Béla kápolna is helyet kapott.) Az eredeti elgondolás szerint itt egy kis kör alakú teret akartak kialakítani, de később lemondtak róla: a másik három sarkon hiá-A Fehérvári út belső szakasza a töltésről nézve, 30