Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Schmidt Ádám: Utcanevek üzenete

adott a szélsebesen hódító operettnek is: Offenbach, Strauss, Suppe, Millöcker műveinek. Ez az új színház elősegítette azt is, hogy megszülessen a magyar operett, mely átmeneti nehézségek és rövid egy helyben topogás után klasszikusokkal ajándékozta meg a zenei világot: Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kacsok Pongrác, Buttykay Akos, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeivel, daljátékaival. A magyar operett úttörője a Varsóban született Konti József karmester volt. Fiatalon Bécsbe került, onnan jött Magyarországra. 1878 augusztusában Nagyváradon adták elő A vadászok című egyfelvonásos operettjét; a bemutatónak nem volt sikere. Hat év múlva a budai Népszínházban már szép sikerrel játszották Eleven ördög című operettjét, amit később a Várszínházban is előadtak, Blaha Lujzával a főszerepben. Egy év múlva Blaha Lujza visszaszerződött a Népszínházhoz, ahol 1885. december 6-án most már a harmadik színházban mutatták be az Eleven ördögöt. Verő György zeneszerző szerint: e naptól számítódik a magyar operett megszületése. Minden hozzáértő láthatta és érezhette, hogy a már hanyatló népszínmű helyett valami újat kell teremteni: a magyar operettet. Verő György volt az első olyan magyar operettszerző, aki külföldön is sikert aratott, darabjai (a Szultán, Virágcsata és a Leányka) „a magyar operetthőskor legkimagaslóbb alkotásai közé tartoznak." A századfordulón, pontosan 1902. december 20-án indult el diadalmas útján Huszka Jenő, Bob herceg című operettjével. Egy év múlva, 1903. november 6-án, nyitotta meg kapuit a Király Színház, Huszka Aranyvirág című operettjével. Ezután három és fél évtizeden át ez a színház volt egyik állandó otthona az operettnek. 1904 novemberében itt mutatták be minden elképzelést felülmúló sikerrel Kacsok Pongrác János vitézét. Jellemző a műfaj térhódítására, hogy a lipótvárosi Vígszínház — a társadalmi drámák és vígjátékok színpada — 1908. február 22-re operettbemutatót hirdetett. A darab címe: Tatárjárás, szerzője — Kálmán Imre. Ezzel a darabbal kezdődött el zeneszerzői karrierje, mely megújította a bécsi zenés színpad életét. Kálmán túlszárnyalta legsikeresebb kortársát, Lehárt is. Szirmay Albert Mágnás Miskáját és Mézeskalácsát, Jacobi Viktor Leányvásárját és Szibilljét is a Király Színház mutatta be. Kálmán Imre későbbi alkotásai, így az „elnyűhetetlen" Csárdáskirálynő is, itt kerültek színre. Lehár Ferenc A drótostót és a Víg özvegy című operettjét a Magyar Színházban mutatták be 1903, illetve 1906-ban. Későbbi operettjeit feltűnő sikerrel mutatták be a Király Színházban, s végül, utolsó három művével bevonult az Operaház színpadára. Térjünk vissza a Nagymező utcába. A XVIII. század végén az itt fekvő külvárosi majorok között mezei út vezetett, innen származik a neve: Feldgasse, majd Grossfelder Gasse. 1874-ben már Nagymező utcának nevezik a belső Terézváros forgalmas útvonalát, a színházak utcáját, a köznyelv szerint a „pesti Broadway-V A Nagymező utca 17. szám alatt Somossy Károly híres'varieté- és orfeumvállalkozása volt a Somossy Orfeum. Az épületet — hasonlóan a Népszínházéhoz és a Vígszínházéhoz — a két neves bécsi színházépítész, Fellner és Helmer tervei alapján építették, 1898-ban. Az orfeumban varieté- és orfeumműsoron kívül egész estét betöltő kis operetteket játszottak, és baletteket is bemutattak. A műsor azonban német nyelvű volt, mert az orfeumok közönsége ebben az időben még szívesebben hallgatott német szót. A vállalkozás 1899-ben csődbe jutott, Somossy Károly fizetésképtelenné vált. Mulatóját egy jónevű vendéglősnek, Albrecht Károlynak ajánlotta fel. De Albrecht vállalkozása is sikertelennek bizonyult. A mulatót hamarosan továbbadta Waldmann Imrének, akinek igazgatása alatt Fővárosi Orfeum néven működött tovább. Abban az időben a Budapesti Hírlap egyik fiatal munkatársa, Zoltán Jenő merész ötlettel állt elő: „Megcsinálom Pesten az első kabarét!" Főszerkesztője, Rákosi Jenő helyeselte a tervet, és segítséget ígért. Zoltán körüljárta Budapest zenés kávéházait és orfeumait, s valamennyi közül a Nagymező utcai, a legnagyobb és a leginkább színháznak való A Király Színház A Somossy Orfeum a mai Fővárosi Operettszínház helyén 35