Budapest, 1979. (17. évfolyam)

3. szám március - Az Iparművészeti Múzeum (Honismereti pályamunka)

A Tanácsköztársaság idején a mű­tárgyakat társadalmi tulajdonba vet­ték. Az államosítás vezetője Keutz­ler Hugó, a Szépművészeti Mú­zeum munkatársa volt. A tulajdon­képpeni munkát albizottságok végez­ték. Számos műtárgy után valósá­gos nyomozást kellett folytatni. A gyűjtők a legfantasztikusabb helyek­re rejtették el őket. Viszonylag könnyebb dolguk volt az albizottsá­goknak a hitbizományosok gyűjte­ményeivel, ezekről ugyanis a me­gyei törvényszékeken leltár volt. Előfordult az is, például a frak­nói Esterházy-kincstár esetében, hogy maga a tulajdonos vitette Budapest­re a gyűjteményt. A megszerzett műtárgyakat leltározták, majd zá­rolták, később megrendezték a Mű­csarnokban a Szocializált gyűjtemé­nyek kiállítását. Az ellenforradalomnak első dol­ga volt, hogy a társadalmi tulaj­donba vett műtárgyakat visszaadja eredeti tulajdonosainak és a szocia­lizálást végző bizottságok tagjait bűnvádi eljárás alá helyezze. Ilyen körülmények között a Nemzeti Mú­zeum vezetősége is elérkezettnek lát­ta az időt, hogy 1878-ban át­adott gyűjteményeit visszakövetelje. Akkor az átadást nem végezték kellő körültekintéssel, ezért a Nem­zeti Múzeum képviselője joggal hi­vatkozhatott arra, hogy olyan anyag is átkerült az Iparművészeti Múze­umba, amit tulajdonosa végrendele­tileg a Nemzeti Múzeumra hagyo­mányozott. (Például a Behár-gyűj­temény.) Ezért kártérítést követelt, amit a miniszter meg is ítélt. Konferenciát hívnak össze az Ipar­művészeti Múzeum gyűjtési terüle­tének meghatározására. Később más múzeumoknak is juttatnak a gyűjte­ményből. Az épület állaga rom­lik, feltör a talajvíz, a fűtőberen­dezés nem működik. Csak 43 ezren látogatják évenként, a többségük isko­lás. A könyvtár éves gyarapodása mindössze 11 mű, 12 kötet, 17 fénykép. A sanyarú állapotokon va­lamit javít a pengő bevezetése, de utána minden visszasüllyed az elő­ző állapotokba. * A világháború tönkreteszi az épü­letet. 1948-ban rendezik a felszaba­dulás utáni első kiállítást az ideigle­nesen helyreállított üvegcsarnokban. 1956-ban ismét megrongálódik az épület, de ezt hamar helyreállít­ják. A munkatársi gárdába sok fiatal kerül, és új rendszert ve­zetnek be. A Ráth-villában a kelet­ázsiai gyűjtemény, a múzeum Gor­kij fasori épületében pedig a kínai anyag nyer elhelyezést. A nagy­tétényi kastélyban európai hírű bú­tor- és interieur-kiállítás nyílik. Az Iparművészeti Múzeum napja­inkban ismét gyarapszik, és ellátja azt a feladatot, ámit nagy felvirá­goztatója, Radisics Jenő álmodott meg. Tóth János, a Fazekas Mihály Gyak. Gimn. tanulója Szakkörvezető tanár: Bardocz Attila 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom