Budapest, 1979. (17. évfolyam)

3. szám március - Aczél Kovách Tamás: Költségvetésünk 1979-re

ACZÉL KOVÁCH TAMÁS Költségvetésünk 1979-re A Fővárosi Tanács 1979-ben már több mint 30 milliárd forinttal gazdálkodhat. A minden eddiginél nagyobb összeg tükrözi, hogy Budapesten az új évben is gyors lesz a fejlődés, s a több pénzből több jut a közintézményeknek is. Amikor a városatyák megvitatták az idei költségvetést, többször is elhangzott: „A főváros történetében először..." Okkal. Mert a növekvő kiadások azt is jelzik, hogy a lakások száma az idén eléri a 750 ezret, s a tanács először újíttat fel egy év alatt tízezer otthont, az óvodai helyek száma meghaladja majd a hatvanezret, és a város akár napi 1 millió 300 ezer köbméter vizet is fogyaszthat. Budapesten a beruházási ütem jóval gyorsabb az országosnál. Ez megfelel az MSZMP Politikai Bizottsága tavaly májusi határozatának, amely kimondja: a fővárosban töretlenül folytatni kell a fejlesztést. A tanács az idén az 1978. évinél jóval többet, 14 milliárdot fordíthat beruházásokra. Az észak —déli metró két új szakaszának, a szemétégetőnek és a sportcsarnoknak az építésére külön 4 milliárd forintos támogatást kap. A város gyarapodását jelzi az is, hogy a működési költségvetés csaknem 10 százalékkal haladja meg a múlt évit — 12 és fél milliárd lesz. Hogy a budapesti beruházási ütem az országos mérséklődés ellenére növekedjék, a főváros sajátos helyzetén kívül más okok is szükségessé tették. A korábbi évek fejlődése új gondokat, új feszültségeket teremtett. Felépült Újpalota, a zuglói és a kelenföldi negyed, megújult Óbuda, Kőbánya s több más ipari kerület, de a kereskedelmi és az egészségügyi hálózat bővítése lassú volt. Rohamosan nőtt az autók száma, de ezzel nem tartott lépést az utak, hidak építése. Most a 30 milliárdos költségvetés módot ad arra, hogy teljesíthessék az ötéves tervben megjelölt feladatokat. S ez vidéki érdek is. Ma is Pest az ország legnagyobb bevásárlóhelye; itt gyógyul sok vidéki; a Szentendrei út és az Árpád-híd vagy a Soroksári út és a Petőfi-híd fontos országutak részei. A fejlesztésre fordítható összeg legnagyobb részét, körülbelül 10 milliárd forintot lakások, gyermekintézmények és kórházak építésére szánják. Ez kifejezi a tanács fejlesztési alapelvét: elsődleges cél a családok támogatása. Várhatóan 19 ezer lakás épül. Tanácsi beruházásban mintegy 12 ezer. Emelkedik a magánerős építkezések száma is: ily módon 6300—6900 új otthon készül. A célkitűzések csak nagy erőfeszítések árán teljesíthetők. A kormány több intézkedéssel segíti ebben a fővárost. Nagyobb számban jönnek vidéki és lengyel építők. A tervezők is összefognak, hogy gazdaságosabb, eredményesebb legyen a munka. Az erők szétforgácsolásának megakadályozására kevesebb helyen építkeznek. A főváros történetében most először épül egy lakónegyedben — a békási síkságon — háromezer, két év alatt csaknem hétezer lakás. Az erők összpontosítása másutt is tapasztalható. A dél-pesti városrészben, Kispesten, Lőrincen és Erzsébeten, az idén több mint háromezer-kétszáz, jövőre legalább Siklós Péter felvétele irrrin liriin