Budapest, 1978. (16. évfolyam)

6. szám június - Vértesy Miklós: A Dózsa György út

Vértesy Miklós A Dózsa György út Pest fő közlekedési útjai a Belvárosból kiindulva sugárszerűen futnak szét a különböző égtájak felé. A város tervezésekor gondoskodtak róla, hogy a sugárutakat útgyűrűk kapcsolják öszsze. igy jött létre a belső Kis- és Nagykörút és tőlük nagy távolságban a Külső- vagy Kültelki körút (részei: a Könyves Kálmán, a Hungária és a Róbert Károly körút). Sajnos, a köztük levő középső körút csonkán épült ki, mert a Dráva utcából és Dózsa György útból álló szakaszát a Keleti pályaudvar és a Kerepesi temető elvágta természetes folytatásától, a Mező Imre és Hámán Kató úttól. Emiatt a 4 km hosszú Dózsa György út nem tudja megfelelően összekötni Pest északi részét a délivel, nem tölt be olyan jelentős szerepet a főváros forgalmában, mint amilyen megilletné. Kialakulása, forgalma A gondosan ápolt, parkosított Városligetet még a múlt század elején is homokos, mocsaras terület vette körül. Környéke csak később épült be. A felépülő házaktól széles sávval választották el, s ebből az elválasztó sávból fejlődött ki a Dózsa György út. Nemsokára a folytatása is kiépült mindkét irányban. Hosszú ideig a mellette álló arénáról Aréna útnak hívták. Mai nevét 1945-ben kapta. Az utat szegélyező régebbi házak az 1894. évi építésügyi szabályzat előírásai szerint épültek. Eszerint eddig terjedt az úgynevezett második övezet, ahol négyemeletesnél magasabb házak építését nem engedélyezték. A négyemeletes házak udvarai nem lehettek kisebbek a telkek 20, a többieké a telkek 15%-ánál; legkisebb szélességüket 6 méterben szabták meg. Ezt a szabályzat minimumként írta elő, az építtetők azonban majdnem mindig maximumnak tekintették. A Dózsa György út hajdan a Nyugati pályaudvar külső sínéi alatt átbújva keskeny, alacsony, a közlekedést nagy mértékben gátló aluljáróvá szűkült. Ezen a sokat szidott forgalmi akadályon 1928-ban az úttest ki mélyítésével és kiszélesítésével segítettek. Fölötte a vágányok számára új híd készült. Ennek eredményeként az út áteresztő képessége ugrásszerűen megnőtt, s meg tudták valósítani a környékbeliek régi vágyát, az egységes Aréna úti villamosközlekedést. 1950-ben a villamosokat zajtalan trolibuszok váltották fel. Ez sok előnye mellett hátránnyal is járt: az észak felé tartó járművek útvonala meghosszabbodott, mert a kiszélesített útnak csak a nyugati részén haladhatnak, és meg kell kerülniük az Ezredéves emlékművet és a Szépművészeti Múzeumot. A Kerepesi úttól az Ajtósi Dürer sorig Az útnak első, kb. 1 km hosszú darabját kevesen ismerik. Lakóházak nincsenek erre, ezért gyalogost se sokat látni. Autó viszont elég sok száguld, mert Pest északi negyedeiből errefelé lehet a leggyorsabban eljutni a Kerepesi útra. A közeli jövőben azonban a forgalom a Dózsa György utat hegyesszögben metsző Verseny utcába fog átterelődni, amelyet széles autóúttá építenek ki. A páratlan oldalon az Istvánmezöt találjuk. így hívták azt a nagy mezőt, amelyen ma egész sereg sportlétesítmény működik: az 1953-ban megnyílt Népstadion, mellette a Kisstadion, a Nemzeti Sportcsarnok, a Játékcsarnok és egy sereg edzőpálya. Közülük azonban innen csak a budapesti sportszövetségek székházának nyílik a főbejárata, a többi intézmény a Thököly vagy a Népstadion útról közelíthető meg. A páros oldalon is, a Jobbágy és a Színház utca közt, találunk egy sportközpontot, a VII. kerületi tanács sportfelügyelőségét és kis telepét. A Thököly út és az Ajtósi Dürer sor közti sivár szakaszt a múlt század végén épült 2—3 emeletes jellegtelen bérkaszárnyák szegélyezik. Egyetlen jelentős középülete a Fővárosi Tanács Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskolájának és Szakiskolájának U alakú épülete (25—27. sz.) A felvonulási út A Dózsa György útnak legszebb — és mondhatni egyedül szép — része a Városligettel határos 1 km-es szakasza. A régi építésügyi szabályzat sorházak építését itt nem engedte meg; az egyes épületeket kis, 5—6 méteres közök választják el egymástól. Kár, hogy ezeket nem tervezték valamivel szélesebbre, mert így bizony az ide nyíló ablakok alig kapnak valamivel több világosságot és fényt, mint az udvarokra nézők. Az Ajtósi Dürer sor és a Hősök tere közti részt 1950-ben jelentős mértékben kiszélesítették, alkalmassá téve ünnepi felvonulások rendezésére. Itt tartják a katonai díszszemléket, a nagyobb KISZ-ünnepélyeket, de az út igazi ünnepe a május elseje. Ilyenkor zászló- és virágdíszt öltenek a környező házak, zenekarok játszanak, s így fogadják a felvonuló dolgozók több százezres tömegét. A munkásosztály nemzetközi ünnepének Dózsa György úti seregszemléje közel nyolc évtizedes hagyomány. Már 1890-ben 60 000 munkás vonult fel az aréna előtti térre, a Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarkára. Ettől kezdve minden évben, hacsak a rendőrterror nem akadályozta meg, az Ezredéves emlékműnél vagy a Városligetben rendezték meg a május elsejei ünnepi gyűléseket. A felvonulási út dísztribünjének oldalait Mikus Sándor munkát ábrázoló domborművei díszítik. Innen szemlélik pártunk és államunk vezetői a felvonulásokat. A Damjanich utca torkolatával szemben áll a Tanácsköztársaság emlékműve, egy zászlót lengető matróz, Kiss István alkotása. Talapzatát Hofer Miklós készítette. A felszabadulás huszadik évfordulóján avatták fel Leninnek a dísztribüntől balra álló szobrát. A művész, Pátzay Pál monumentális méretben és mégis emberi közelben ábrázolja a forradalmárt, a filozófust, a szovjet állam megteremtőjét. Az emlékmű építészeti részét Weichinger Károly tervezte.