Budapest, 1978. (16. évfolyam)

6. szám június - Vértesy Miklós: A Dózsa György út

A szakszervezeti negyed A Városliget környékét joggal nevezhetjük szakszervezeti negyednek, mert tizenkilenc szakszervezetünk közül tizenegynek itt van a székháza. A Dózsa György út 68. számú házon emléktábla hirdeti: „A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége, a „MÉ.MOSZ" ebben a házban szervezte az építőmunkások harcait a tőkés kizsákmányolás ellen." A házat 1909-ben építették Messlnger Alajos tervei alapján. Egy másik tábla arra emlékeztet, hogy ,.Vándor Sándor, a mártírhalált halt zeneszerző ebben a házban alkotott, s vezette az illegális kommunista mozgalom kórusát." Ezt a kórust 1936-ban alapította a népdalok és munkásdalok népszerűsítésére. A Vándor Kórus nevet viselő énekkar ma is működik, alapítóját, számos kórusmű alkotóját, sok József Attila-vers megzenésítőjét a fasiszták 1945-ben Sopronbánfalván kivégezték. A 68. sz. ház kapujában hajdan egy építőmunkás szobra állt, amelyet 1950-ben a MÉMOSZ új székháza elé helyeztek a Dózsa György út és Gorkij fasor sarkára. Az új székház tervezésére tíz építészt kértek fel, de egyikük munkáját sem találták minden szempontból megfelelőnek. A megvalósításra került változatot — a pályaművek felhasználásával — Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor és Szrogh György dolgozta ki. Az építkezés 1947-től 1950-ig tartott. S végül is a kor egyik legsikerültebb építészeti alkotása valósult itt meg. Az épület a szakszervezeti központon kívül otthont ad a Rózsa Ferencről elnevezett művelődési háznak is. Az építők székháza mellett találjuk a Szakszervezetek Országos Tanácsának, valamint a budapesti és Pest megyei szervezetének közös székházát. Előtte állították fel Bokros-Birmann Dezső „Vasmunkás" elnevezésű szobrát. Az épület, amelyben 1945 előtt a Park szanatórium működött, az ostrom alatt súlyos károkat szenvedett. Fischer Tibor építész tervei alapján teljesen átépítették. Csak három lépcsőházát és előcsarnokát hagyták meg eredeti állapotában, mert ezek még helyreállíthatók voltak. A ligettel szemközti páros oldalon a szakszervezeti székházak mellett más középületeket is láthatunk. Ilyenek: a Péterfy Sándor utcai kórház egyik belosztálya (74. sz.), az Offset-és Játékkártya Nyomda (80. sz.), egy szociális otthon (82. sz.), az Országos Mérésügyi Hivatal (92. sz.), a jugoszláv nagykövetség (94. sz.) és a városligeti szakasz végén a MÁV Kórház; ennek hosszú főhomlokzata a Rudas László utcára néz. Rövid ideig a Gorkij fasor sarkán működött a Korda Sándor és Pásztory Móric Miklós által alapított Corvin Filmgyár, itt készült többek közt a nagy sikerű Piros bugyelláris és Lyon Lea című film. Innen költözött a vállalat 1918-ban a Gyarmat utcai telepre. . A Hősök tere Az 1876-ban elkészült Népköztársaság útja, melyet először Sugár út, később Andrássy út néven ismertek, a Dózsa György útba torkollik. Lezárására Ybl Miklós tervezett egy kis gloriettet. Az 1896. évi VIII. törvénycikk ennek helyére nagyszabású emlékmű építését rendelte el. A gloriettet ezért a Széchenyi-hegy oldalába helyezték át, ahol mint Széchenyi kilátó vonz sok látogatót. A tér kiképzésére Schickedanz Albert műépítész, festő, az Iparművészeti Főiskola tanára, az eklektikus iskola híve kapott megbízást, ő segítségül hívta Herzog Fülöp építészt, és vele együtt készítette el a szabálytalan alakú tér rendezési tervét. Középre a Millenniuminak is nevezett Ezredéves emlékmű került, Schickedanz és Zala György alkotása. Központjában egy 36 méter magas oszlop áll. Eredetileg sóskúti mészkőből faragták ki, de ez gyengének bizonyult, eltört, s ekkor haraszti mészkőből készítették el újra. Tetején a diadalt hirdető Gábor arkangyal magasodik az égre: Zala műve, amely az 1900. évi párizsi kiállításon nagydíjat nyert. Az alatta levő talapzaton a honfoglaló hét vezér élén Árpád lovasszobra áll. A magas oszlopot két negyedköríves oszlopcsarnok veszi körül, amelynek sarokpilléreit jelképes szobrok díszítik: a Háborút és Békét, a Munkát és Jólétet, valamint a Tudást és Dicsőséget ábrázolják. Az oszlopok közt uralkodók szobrait helyezték el, jobb oldalt az Árpád-házi és Anjou királyokét, bal oldalt Hunyadiét. Mátyásét és öt Habsburg-uralkodóét. Az utóbbiak helyére a felszabadulás után Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth szobra került. (Bocskai és Bethlen szobra eredetileg a Köröndön állt, onnan hozták ide, ottani helyüket Vak Bottyáné és Balassi Bálinté foglalta el.) Az uralkodók, szabadsághősök alakja alatt bronz domborművek örökítik meg életüknek egy-egy nevezetes eseményét. A szobrok Holló Barnabás, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Margó Ede, Teles Ede, Vastagh György, Zala György és más művészek alkotásai. Az Ezredéves emlékmű építését 1896-ban kezdték el, és bár zárókövét 1901-ben elhelyezték, véglegesen csak 1929-ben fejezték be. Az oszlop előtt a Nemzeti Hősök emlékköve áll, erről kapta a tér nevét. Az 1929-ben felavatott emlékkő elpusztult, a jelenlegit, Gebhardt Béla alkotását, egy 470 mázsás monolitkövet, 1956-ban helyezték el. A tér két oldalán két jelentős, művészeti célokat szolgáló épület áll, mindkettőt Schickedanz és Herzog tervezte. Tömegükben, alkatukban jelentősen eltérnek egymástól is, a Millenniumi emlékműtől is, mégis kivételesen szép harmóniában olvadnak össze, kitűnő térkompozíciót alkotnak. A Népköztársaság útja felől nézve jobboldalt álló Műcsarnok 1896-ban nyílt meg. A hosszan elnyúló, nyerstéglákkal borított épület görög templomot utánoz. Bejáratához széles lépcsősor vezet fel, kiugró, hatoszlopos középrialitját timpanon koszorúzza meg. Homlokfalát Deák Ébner Lajos freskói díszítik, oldalfalait pirogránit díszek tagolják. Vele szemben kapott helyet a jóval nagyobb tömegű Szépművészeti Mú-Kapualj-részlet. 17. sz. A 17. sz. ház udvara TAHIN GYULA FELVÉTELEI