Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Libegő a budai hegyek között

A „Szociális Forradalom" 1918. november 6-i száma címoldalon közölte a szovjet kormány felhívását munisták értekezletre ültek össze. A november 4-i konferencia több fontos döntést hozott. Elhatározta a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítását, és arra kötelezte az OKP minden magyarországi tagját, hogy a legrövidebb időn belül térjen haza Magyarországra. A Kommunisták Magyarországi Pártja november 4-én — az akkori helyzetnek megfelelően — a magyar és nem magyar anyanyelvű dolgozók közös szervezeteként alakult meg. Az ülés által megválasztott Ideigienes Központi Bizottságban 3 magyar A forradalmi szocialisták röpcédulája JJtunkások? SWgőroK! JCatonáKF Elvtársa*! 1918. november 10-éo as oroszországi munkás, katona és paraszttanácsok központi végrehajtóbizottsága megbízásából Swerdloff elvUr» népbiztos Moszkvából a magyar forradalmi kormányhoz 1031/3/11/10. •cám alatt egv nyolrszáz szavai szikratáviratot küklött a ftliubaóuH x^k rfczért. A táviratben üdvözli a magyar forradalmi kormányt ét \)1lvgl0ztársa$ág megalakitasara »zólitja fel. Figyelmezteti egyúttal a felszabadult nép.k.-t, hogy a forradalminak mutatkozó burzsoázia által ne engedjek magukat félrevezei.ni, mert a forradalom csak akkor mondható eredményesnek. ha dolgozó nép uralmával végzftdlic. Ezt a népnek küldött üzenetet a titkos diplomáciát eltorló ..népkormány" elültünk mindmáig elhallgatta Követeljük, hagy hozzák azt nxMiaal, szószerinti izóvegében nylUánsttágral Ingyen vé#«» a titkos mritrrkrdésnek Sorsunkat magunk akarjuk intézni I Szocialista köztársaságot afarun^! (Kun Béla, Pór Ernő, Vántus Károly), 2 román (Ariton Pescariu és Emil Bozdogh), 2 szlovák (Matej Kovac és Matej Krsak) és 2 délszláv kommunista (Ivan Matuzovié és Franjo Drobnik) foglalt helyet. November első felében megkezdődött a kommunista hadifoglyok hazatérése. Az előre nehezen felmérhető nehézségeket magában rejtő utazás szerencsés esetben egy hétig, gyakran jóval hosszabb ideig tartott. Kun Béla november 6-án indult negyedmagával Moszkvából, és 17-én érkezett, álnéven — Sebestyén Emil ezredorvos nevére kiállított igazolvány birtokában — a forrongó Budapestre. Magyarországon a forradalom eredményeként a baloldali szervezkedés fellendülőben volt. November 1-én a baloldali ellenzék szervezte a Köztársaság melletti megmozdulásokat, és nem utolsósorban a baloldal sikere volt, hogy a kormány az államforma kérdésében meghátrált. A szovjet kormány a november 2-i felhívás szövegét szikratávíró útján Budapestre is eljuttatta azzal, hogy a magyar forradalmi kormány hozza azt nyilvánosságra és továbbítsa Zágrábba és Prágába. A kormány e kérésnek nem tett eleget, a felhívást eltitkolni próbálta. A csepeli rádióállomás munkatársainak jóvoltából azonban a forradalmi szocialisták a távirat szövegét megszerezték, rövid tartalmát röpcédulákon kinyomtatták, és a köztársaság kikiáltásakor — november 16-án — repülőgépről az Országház terén összegyűlt ünneplő tömeg közé szórták. A vörös színű röpcédulák a „felszabadult népeknek" küldött üzenetből a „világköztársaság" gondolatát és azt a figyelmeztetést emelték ki, hogy a forradalom „csak akkor mondható eredményesnek, ha a dolgozó nép uralmával végződik". Az ellenzék fellépése sikeres volt. A röplapok megjelenése után az egész város a Szovjet-Oroszországból érkezett felhívásról beszélt. A távirat ügyével és a kormány magatartásával a munkástanács is kénytelen volt foglalkozni, a felhívás ennek eredményeként néhány nap múlva — november 20-án — a Népszavában is napvilágot látott. A baloldal vezetői november 17-én a MIMOSZ (Munkások Irodalmi és Művészeti Szövetsége) székházában a további teendőkről tanácskoztak, amikor híre jött (az Oroszországból már régebben hazaérkezett Seidler Ernő közölte néhány vezetővel), hogy a kommunista hadifogoly csoport vezetője, Kun Béla, Budapestre érkezett. Kun Béla másnap, 18-án két ízben is találkozott a baloldal vezetőivel, akik közül az első megbeszéléseken Rudas László, Vágó Béla, Szántó Béla, László Jenő, Korvin Ottó, Hirossik János vett részt. 19-én Bécsbe utazott, hogy felvegye a kapcsolatot az osztrák baloldallal és átadja Lenin üdvözletét a börtönből szabadult Friderich Adler nek. 20-án újra Budapesten volt, ahol a pártalakító tárgyalásokat gyors siker koronázta. A hazaiak részéről mutatkozó ellenállást sikerült legyűrni. A november 24-i, Korvin Ottó testvérének. Kelen Józsefnek Városmajor utcai lakásán tartott értekezleten megalakult s Magyarországon is megkezdte A Városmajor utca 42. sz. ház, ahol 1918. november 24-én a kommunista part alakuló ülését tartották működését a Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt első központi vezetőségének tagjai: az oroszországi kommunista hadifoglyok közül Jancsik Ferenc, Kun Béla, Pór Ernő, Rabinovics József, Seidler Ernő, Vántus Károly; a szociáldemokrata baloldal részéről: Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Hirossik János, László Jenő, Rudas László, Szántó Béla és Vágó Béla ; a forradalmi szocialisták közül Korvin Ottó és Mikulik József. A központi vezetőségbe Szamuely Tibort is beválasztották, aki azonban csak január elején érkezett Berlinen keresztül Magyarországra (Szamuely Berlinben Kari Liebknechttel és Rosa Luxemburggal tárgyalt). A kommunista párthoz csatlakozott később az úgynevezett mérnök csoport (a Gyárközi Szervező Bizottság egykori vezetői: Hevesi Gyula, Helfgott Ármin, Kelen József) és egy kisebb értelmiségi kör. Ez utóbbiaknak, az úgynevezett „etikusoknak" ahogy később nevezték őket. Lukács György volt a vezetője. A kommunista párt programját alapvetően azok az elvek és célok határozták meg, amelyek az Oroszországi Kommunista Párt Magyar Csoportjánk kiadványaiban, a Szociális Forradalom hasábjain megjelent cikkekben, utoljára — tételesen — az október 24—25-i értekezleten elfogadott elvi deklarációban kerültek kifejtésre, és amelyeknek legfőbb forrása a bolsevikok tanításaiban, az orosz forradalom tapasztalataiban rejlett. A párt abból a kézenfekvő — a szociáldemokrata párt által leplezni és tagadni próbált — igazságból indult ki, hogy az adott helyzet lehetővé teszi a szocialista forradalmat. „A kapitalizmus megérett a bukásra" . . . „elérkezett az ideje a szocializmus megvalósításának" ... „napirendre került a proletárforradalom" — hirdették a párt Magyarországon kiadott központi lapjának, a Vörös Újságnak programadó cikkei. A magyarországi helyzetet az jellemzi, hogy az uralkodó osztály nem rendelkezik a városi és falusi proletárokkal szemben mozgósítható fegyveres erővel, a munkásosztállyal szemben felhasználható hadsereg-A fmrarialml fttttflUrtiV