Budapest, 1978. (16. évfolyam)

12. szám december - Ságvári Agnes: Brüsszel

sas? Atelepülés első helyét — egyúttal első nyomát — egy VII. századi nagytemplom jelzi. Az első katonai, politikai és gazdasági központ — mint a városalapításoknál általában — természeti adottságainál fogva viszonylag védett területen, a Senne szigeten épült 979-ben. Brüsszelt Louvain grófja az ezredfordulón grófsága központjává tette. A XIII. századig tart a folyó menti városfal építése. (Ez szintén jellemző minden korai és késői középkorbeli városi közösség építkezésére.) Majd — Európában az elsők között, 1296-tól! — a környező falvak odacsatolásával és újabb körfal építésével hatszorosára nő a város területe. Ez időtől számítható a körzetben a városi funkció, a városi jogkör kiterjedése, lakóinak polgárrá minősítése. A XIV. századi „történeti városmag" építésének története is nyomon követhető a levéltárakban, kézirattárakban, hivatalokban és múzeumokban őrzött dokumentumok alapján. Folyamatosan Brüsszelbe telepítették a kormányzati szerveket is, a XV. században már kialakult az a városkép, amelyet a fejedelem palotái, a közigazgatás épületei, valamint a gazdagok és a hatalmon levők lakóházai határoznak meg. Az egymást követő uralkodóházak (osztrák, holland) bár törekedtek az általuk kedvelt stílusok meghonosítására, a városépítés kerete és az építészet formanyelve fő vonásaiban mégis évszázadokig ugyanaz maradt. A természeti adottságok és a gazdasági funkció általában meghatározzák a városképet. Brüszszel esetében klasszikus a kép. A dombokra a politikai-vallási intézmények épülnek. Itt a gótika csakúgy helyet kap, mint a reneszánsz. A völgyben — a XI. századtól fejlődő kikötővel, rakodóparttal és piaccal (a mai káprázatosan egységes és monumentális Grande Place-szal) együtt — kialakul az üzleti negyed. S itt sorakoznak a korai kapitalizmus erejét tanúsító tornyos, magas, kőből emelt patríciusházak. A városházát a XV. század első felében kezdték építeni, mai formáját a XVIII. században nyerte el; a világi belga gótika egyik legjelentősebb alkotása. A Grande Place céh-házai a brabanti barokk tipikus alkotásai. Mintha a természeti tagolódással együtt keletkezett munkamegosztás kötelező érvényűvé vált volna — mind ez ideig a város e kettős tagozódása határozta meg a település és építés fc elemeit. A hagyományos szer! ezeten csupán a II. világháború 31