Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Dr. Körmendy István: Népesedéspolitikánk eredményei és feladatai

DR. DORTSÁK GYORGY-KUTAS ISTVÁN Szemétre épült városrészek Ha a Várból vagy a Rózsa­dombról letekintünk az alat­tunk fekvő városra, nem tudjuk magunkat kivonni az elénk tá­ruló látvány varázsa alól. Tuda­tunkban fel sem merülhet, hogy még alig 150—200 évvel ezelőtt a szorosan vett mai Belvároson kívül szemétdombok tucatjai, legális és illegális szemétlerakó­helyek sokasága terült el ezen a tájon. Hogyan alakult ki a mai városkép? Maradjunk egyelőre Pestnél. A város topográfiai lag sík terü­leten fekszik, és a Duna is ren­dezett kőpartok közé szorítva folyik. Ez a helyzet most; de nem ilyen volt eredetileg. A terep teljes kiegyengetése sok munkával járt, hiszen Pest régi határain belül számos tó terült el, kisebb dombok emel­kedtek, s a legelők közepette mélyedések szelték át a vidé­ket. Azóta ez a mezőség beépült. A buckákat elegyengették, a folyó partját, a patakokat sza­bályozták, a kisebb-nagyobb ta­vakat, árkokat betöltötték. Közben az építkezéshez sok téglára és más építőanyagra volt szükség. A tereprendezés­sel egyidejűleg tehát újabb, mesterséges gödrök keletkez­tek: téglagyári agyagbányák, só­der- és homokbányák gödrei. Ezek méreteire csak egy példa: a Dräsche téglagyár (ma Épület­kerámiaipari Vállalat) kőbányai agyagbányája kb. 10 millió m3 nagyságú üreget hozott létre. Mivel töltötték be ezeket a mesterséges gödröket? Szemét és szemét... Elsősorban a közelben levő dombok földanyagával. És ha az sem volt elég, mi állott még ren­delkezésre? Szemét és — sze­mét. A szilárd hulladék — mint töltésre alkalmas anyag — ke­letkezése ugyanis folyamatos. Már az ősemberi települések szomszédságában is megtalál­hatók a szemétdombok. A tele­pülések fejlődése magával hozta a népsűrűség növekedését, s ekkor még nem lehetett a sze­metet „csak úgy" eldobni, mert a szomszédságra is tekintettel kellett lenni. Odébb vitték te­hát, és természetes gödrökbe, árkokba, folyóvizek partjára ön­tötték, vagy mesterséges, ki­ásott mélyedésekben helyezték el a hulladékot. A lakosság — miután a váro­sokban már korlátozták a sze­métlerakást — a városfalakon át dobálta ki a hulladékot­ezért az a falak közvetlen köze, Régi térképek a IX. kerületről, ahol később a tavak helyén szeméttelepet létesítettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom