Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Tamás Ervin: Pápa

A volt Esterházy-kastély ma: Jókai Mór Művelődési Ház Áruház a Kossuth utcában gúnyos mondás: Pápán sem rosszabb ma élni, mint régen — csak másutt lett jobb! Egyik keserűségünk, hogy Ajkán kell tar­tanunk a „Pápai napokat", azt a közművelő­dési eseménysorozatot, amelynek nagy­terem híján nem tud otthont adni a város... Érthetjük ezt jelképesen is. Pápa csak a negyedik ötéves tervben jutott elegendő pénzhez: akkoriban kezdhetett nagyobb szabású lakásépítésekbe, vehette védel­mébe elavuló, vakolatától búcsúzó műem­lékeit. A hatvanas évek közepéig egy cik­lusban mindössze 30 állami lakás épült, most 600-at terveznek. A magánerőből épülő családi házak sora is új utcákat te­remtett. Kialakult három lakótelep, épül­tek korszerű üzletek, modern áruház, mil­liók kerültek a föld alá csövek, kábelek for­májában. — Nem győzzük a műemlékek karban­tartását — mondja dr. Mayer Ferenc. — Itt van például a Zichy-épület, lassan befeje­zéshez közeledik a fölújítása, de hozzá­vetőleg 5 millió forintot vitt el a városi háztartásból! Mielőbb neki kell látnunk a Griff rendbetételének is, annak rekonst­rukciója még a Zichy-házénál is többe ke­rül majd. Pápa főtere Közép-Európa legegysége­sebb barokk épületegyüttese. A két előbb említett ház — a Zichy és a Griff— a Fő téren épült, de említést érdemel a plébánia­templom is, amelynek tervezője Fellner Jakab, mennyezetének freskóit pedig az egyik legjelentésőbb XVIII. századi festő, Anton Franz Maulbertsch készítette. A Fő tér északi oldalán magasodik a volt Ester­házy kastély, amely az 1752-ben lerombolt régi várkastély helyén épült: a késő barokk épület helyreállított termeiben kapott helyet a városi múzeum érdekes anyaga. A régi műemlék-szobrok — Nepomuki Szent János, Szent Flórián — mellé új al­kotások is kerültek: Somogyi József Petőfije és a két Szervátiusz Jókai szobra. Az Okol­légium szomszédságában levő házban haj­dan Petőfi bérelt szobát; a gótika és a re­neszánsz különös ötvözete a Korvin-ház; pápai sajátosság a régi vízimalmok sora az immár víz nélküli Tapolca-patak partján. Ezek az értékek egyben gondok okozói is lehetnek. — 1980-ig fejlesztésre körülbelül fél­milliárd forintunk van, a költségvetés ki­adásaira valamivel több — mondja a vb-tit­kár. — A lakásépítésen kívül nekifogunk egy iskola építésének, talán megkezdődhet végre a művelődési ház alapjainak lerakása is, három óvodát, két bölcsődét avatunk, s 130 millió forintot szánunk a régi épületek föl újítására, a tatarozásokra. Húskombinát és kékfestő Kristóf Attila, a Magyar Nemzet újság­írója is pápai diák volt egykor. Lapjában 1974. július 7-én írt riportot iskolavárosá­ról, amelyben az őt megcsapó melankolikus hangulat okait keresve, aggodalmainak adott hangot Pápa sorsát illetően. Már ab­ban az írásban is elhangzott az óhaj: föl kellene pezsdíteni a város életét. — Bizony, pezsgés kellene — mondja 1978-ban is dr. Mayer Ferenc. — Nem jön­nek vissza azok a fiatalok, akik elmennek innen tanulni nagyobb városokba. Legalább­is nem térnek vissza elegen . . . Igaz, több­ségük a megyétől is távol marad. De azért Veszprémen látni a nagy nekirugaszkodást, Ajkán egy új város épült, Pápán pedig?. . . Közművelődésben az élen járunk, de úgy, hogy nincs színháztermünk sem! A Dunán­túl egyik első színháza épült Pápán, Horthy bontatta le. A város szemét akkoriban egy kiszuperált villamosteleppel szúrták ki, a szomorú állapotban levő épületben kapott később otthont a Jókai Művelődési Ház. Az épület fele 1966-ban megsüllyedt, már csak raktárnak lehet használni. — Van a városban több kisebb-nagyobb klub, de népesebb közönséget csak a sza­badtéri színpad tud befogadni — teszi hozzá Mátyus Ferenc. — Talán 1980-ban le­rakjuk az új kultúrcentrum alapjait. Ettől függetlenül: kísérletező város Pápa! A Népművelési Intézettel közösen alkotó­tábort létesítünk szobrászoknak, iparmű­vészeknek, akik kamarajellegű tárlatokat rendeznek munkáikból. — Akad azonban még egy panasz — ve­tem közbe. — A sok műemlék, a jeles történelmi múlt turistákat vonzana Pápára. Vonzana, ha lenne szállodája! — De nincs — válaszol Mátyus Ferenc. — Pedig egykor öt is volt. Az egyikre bom­ba zuhant; volt, amelyik magától össze­dőlt; van olyan is, amelyikben most tsz­iroda mnködik. Fizetővendég-szobákban alhatnak a Pápára kíváncsi idegenek . . . A Griff-ház kis szálloda lesz a tatarozás után — elképzelésünk szerint. Saját erőnk­ből valósítjuk meg, nem kapunk ehhez se­honnan támogatást. Talán ha három év múlva Pápára jön, már ott lakhat. Úgy látszik, 1980-ig néhány gondtól megszabadul Pápa. Marad persze elég a VI. ötéves tervre is. Tovább kell urbanizálódni, megőrizve a város hangulatát, de számolva az ipar fejlődésével. Az ország legkorszerűbb húskombinátja a pápai, 3 milliárdos termelési értékkel; 560 ezer sertést, 16 ezer marhát vágnak évente. Strén Ferenc gazdasági igazgató­helyettes meséli, hogy 1933-ban egy belga részvénytársaságé lett a régi vágóhíd, 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom