Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Farkas Imre, Mihály Éva, Szinai János: Van hely a tetőn

sunk feltételezi 1—2—3 gyermek meglétét, illetve születését is. De illúzió elvárni az anyáktól, hogy előre szüljék meg a kívánt gyermeket (ágy- illetve albérletben, a szülőknél vagy más átmeneti jellegű lakásban), majd azután kapják meg a részükre már ma alapvető létszükségletet jelentő lakást. (Megjegyezzük, hogy az új szovjet alkotmány törvénybe iktatta az állampolgároknak a megfelelő lakáshoz való jogát, legalábbis mint elérendő, alapvetően fontos társadalmi célt!) Jelenleg az igénylők több mint 65%-a fiatal házaspár — míg a tanácsi lakáselosztási rendelet szerint a lakások 45%-át kell a fiatal lakásigénylők számára biztosítani. Ma tehát éppen a fiatalok rovására történik a lakásigények kielégítése? Márpedig ilyen tömegű és társadalmi-gazdasági helyzetű lakásigénylő réteget 100—300 ezer Ft készpénzt feltételező társasházi építkezés felé irányítani több mint hiba. Az eddig elmondottak megfelelően indokolják azt a tényt, hogy ugrásszerűen megnőtt az igény a tetőszint beépítésekre, elsősorban a fiatalok lakáshelyzetének általános megoldatlansága miatt, de az egyéb magánerős (társasházas) lakásépítéshez viszonyított, az átlagosnál 30—50%-kal kisebb költség miatt is. Javaslatok Elsősorban a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, a tartalékok feltárásával, jobb munkaszervezéssel kell a tetőszint beépítéseket megvalósítani. Fontos előfeltétel még, hogy ne terhelje túl az ilyen építkezés se az építtetőket, se a beruházókat, se az építési hatóságokat. A teendők sorrendje: 1. Fel kell mérni Budapesten az összes tetőszint beépítési lehetőségeket, és a megvalósítás műszaki-gazdaságossági szempontú elemzése alapján rangsorolni kell, mégpedig lehetőleg éves bontásban. (Megjegyezzük, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ szervezete 1977-ben már elvállalta ezt a felmérést.) 2. A listát a rangsorolás előtt feltétlenül egyeztetni kell a Fővárosi Tanács éves, közép- és hosszú távú lakóház felújítási, illetve korszerűsítési terveivel. 3. A Fővárosi Tanács V. B. Ingatlankezelési és Építési Főigazgatósága (továbbiakban: IKF) írja elő, hogy minden egyes felújításra, illetve korszerűsítésre kerülő lakóháznál meg kell vizsgálni a tetőszint beépítési lehetőségeket. (Különös tekintettel a most folyó sortatarozásokra — Mártírok útja, Nagykörút stb. —, ahol jelenleg homlokzat felújításokra korlátozódik a munka.) 4. A most készülő második 15 éves lakásfejlesztési terv részeként a rekonstrukciós, illetve rehabilitációs területeken szintén feltétlenül meg kell vizsgálni az összes tetőszint beépítési lehetőségeket is. 5. A tetőszint beépítéseket elsősorban (akár kijelölve is) az IKF, illetve annak valamelyik vállalata (Fővárosi 1. sz., 2. sz., 3. sz., 4. sz.) végezze. A második 15 éves lakásfejlesztési terv második felében (1985-től) a szanálásmentes vagy kevés szanálásos külső területeken való lakásépítésről fokozatosan át kell térni a belső pesti (később a budai) városrészek rehabilitációs jellegű korszerűsítésére, átépítésére. Ez a városépítésben is minőségi változást igényel, többek között az ilyen jellegű építésre alkalmas új technológiák, szervezési, építési módok és módszerek kifejlesztésére. A régi, elavult házak, tömbök, városrészek rehabilitációs jellegű átépítése alapvetően más feladat. A felkészülést, az előkészítést pedig haladéktalanul, már ebben a tervidőszakban meg kell kezdeni. A megoldás: valamelyik fővárosi építőipari vállalat kijelölése, majd pedig fokozatos felfejlesztése az új minőségű munkára. Mivel a tetőszint beépítések az IKF által végzett építési módba illeszkednek, ezért javasoljuk, hogy valamelyik fővárosi vállalat legyen e munkák generálkivitelezője. így a tetőszint beépítések megvalósítása egyúttal segítené a tervszerű felkészülést a 2000-ig terjedő hosszú távú városfejlesztési feladatokra. 6. Az V. ötéves tervben javasolt 1000 ilyen lakás megépítése elképzelhető az 1950-es években épült, vasbeton fedélszékkel tervezett magastetős (ún. szocreál) házakban. Ezek az épületek viszonylag újak, elég jó állapotúak, és annak idején típustervek alapján készültek. Tetőszint beépítésük ezért ugyancsak tipizálható, tervezési illetve lebonyolítási szempontból egyaránt. 7. A tetőszint beépítési konstrukciót be kell illeszteni a vállalati támogatású magánerős telepszerű lakásépítési formába. Ennek előnyei: — a munkáltatói támogatás (vállalati kölcsön, kivitelezési ún. hulladék vagy tartalék saját rezsis kapacitás, illetve egyéb szervezési, lebonyolítási, beruházási vállalati támogatások); — a telepszerűség (állami támogatás, továbbá lehetőség van a résztvevők munkájára is, ami anyagi megtakarítást jelent); — a készpénzigény a nettó lakásár 15%-a (ez kb. 45 000 Ft-ot jelentene); — a tanácsi elosztás lehetősége (a Főváros és az OTP illetve a SZÖVOSZ közötti megállapodások alapján) illetőleg a vállalatok jelölése saját dolgozóik közül; — további költségcsökkentő tényező: a Fővárosi Tanács V. B. elfogadott V. ötéves tervében a telepszerű magánerős lakásépítkezések kapcsolódó jellegű beruházásainak megvalósításához lakásonként 160 000 Ft-ot biztosít; mivel a tetőszint beépítéseknél általában nincs szükség ilyen jellegű beruházásokra, mód volna arra, hogy ezt az öszszeget — vagy ennek egy részét — a tanács fejlesztési alapjából beleszámítsák a létesítendő lakás bruttó költségébe, akár hozzájárulás, akár visszatérítendő kölcsön formájában ; — a tetőszint beépítésekhez a 9/1976. (II. 17.) ÉVM—PM. sz. együttes rendelet maximum 100 000 Ft OTP kölcsönt biztosít; de ha a telepszerű magánerős építési konstrukcióba számítanának bele ezek az építkezések, a maximális 300 000 Ft-os kölcsönt lehetne megadni; — Igénybe lehetne venni az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi segítségét, mivel tetőszint beépítésre szinte kizárólag fiatalok vállalkoznak; — az ÉVM külön kölcsönnel támogathatná ezt az új követelményeket támasztó építési módot, legalább az első ütemben, kísérletként; — a tetőszint beépítésben résztvevők természetesen jogosultak a különböző szociálpolitikai kedvezmények igénybevételére is; — az így létrejött lakások egyértelműen öröklakásnak tekinthetők. Ily módon vegyestulajdonú lakóházak alakulnak ki, amelyekre érvényesek a megfelelő jogszabályok. Az új és a régi lakások kezelésének, karbantartásának, felújításának méltányos és logikus módja az volna, ha az újonnan megépült lakások gondozását is a területileg illetékes IKV-k vállalnák, természetesen a ténylegesen felmerülő konkrét költségek teljes (nem dotált, nem kedvezményes, nem önköltséges) árának megtérítése ellenében; — a kedvező feltételek (a tetőszint beépítések készpénzigénye ily módon megközelíthetné a tanácsi értékesítésű lakások készpénzigényét) igen nagy, szinte kielégíthetetlen lakásigényt teremtenének; az igénylők rangsorolásánál a társadalmi munkavégzés, munkavállalás lehetne az elbírálás alapja. 8. Tetőszint beépítési akciót kellene kezdeményezni, kísérleti jelleggel, elsősorban Budapesten, majd pedig országosan. Az akció védnökségét a KISZ illetve az ÁIB vállalná. Az ifjúság társadalmi munkája kiterjedne a tervezés, a beruházás, a lebonyolítás, a kivitelezés egész folyamatára. Köztudomású, hogy a Bács megyében kezdeményezett és később országosan megindított KISZ lakásépítő akció több mint 10 000 KISZ lakás felépítését eredményezte, mégis leállították, mert feszültségek támadtak az építtetők, építők és az akcióban részt vállaló szervezetek (KISZ, MÉSZÖV, SZÖVOSZ stb.) között, sőt helyenként visszaélések is történtek. Azóta a KISZ elzárkózik bármiféle lakásépítési akcióban való részvételtől. Az elzárkózás indoklása: a KISZ politikai, társadalmi és nem gazdasági szervezet, amelynek nincs szakapparátusa lakásépítési akció lebonyolításához. Ez tény ugyan, de mint érv, nem állja meg a helyét. Ha egy jó, társadalmilag fontos feladatot rosszul oldanak meg, akkor nem félretenni kell, hanem a hibákat kijavítva folytatni a munkát. Ma is vitathatatlanul legfőbb gondjuk a fiataloknak a lakáshiány, tehát ezzel a KISZ-nek valamilyen formában foglalkoznia kell. A KISZ a népgazdaságnak szinte minden fontos feladatából kiveszi a részét, társadalmi munka szervezésével, versenymozgalmakkal, országos, sőt KGST nagyberuházások feletti KISZ védnökség vállalásával (pl. Paks, Orenburg stb). A lakásépítés olyan súlyos gazdasági és társadalmi probléma, amelyben szintén kívánatos a KISZ részvétele, védnökség vagy más segítség formájában. Javaslataink elfogadásával lehetővé válna, hogy a tervidőszak hátralevő időszakában mintegy 1000 magánerős lakás megépítésével járuljunk hozzá az V. ötéves lakásépítési terv sikeres teljesítéséhez. Egyúttal új társadalmi összefogás formálódhatna, a 60-as évek KISZ lakásépítései akciójához hasonlóan, de az akkori hibákat kiküszöbölve. Farkas Imre, Mihály Éva, Szinai János 29