Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Dr. Békési László: Félidőben

Az Őrmezői lakótelep (Tahin Gyula felvétele) an megvalósul. Ez vonatkozik a víztermelő és tározó kapacitások, a víztisztítómüvek és más létesítmények megvalósulására egyaránt. A vezetékes hálózatok kapacitás-növekedésének üteme az eredeti tervhez képest olyan mértékben lelassul, amennyivel kevesebb lakás épül a tervben előirányzott felső határnál. A fő cél azonban itt is megvalósul: a hálózatépítés együtt halad a lakásépítéssel, így az újonnan épült állami és telepszerű lakások közműhálózatokba való bekapcsolása garantált. Az ágazaton belül voltak és a jövőben is lesznek belső átcsoportosítások, de ezek nem érintik a fő célokat. Például a víztermelő kapacitás az eredeti nagyságrendben, de nem abban a területi öszszetételben bővül, ahogy azt terveztük; több vizet hozunk be északról és kevesebbet délről. Az egészségügyi ágazat előirányzata 870 millió forinttal nő, de nem új feladatok miatt, hanem az eredetileg tervezett célok megvalósítása érdekében. 1980-ig felépül a Délpesti Kórház, a Margit Kórház, a Merényi Kórház, a Tétényi úti Kórház, a Róbert Károly körúti pavilon és a csepeli szülészeti pavilon. Megfelelő ütemben folynak a rendelőintézeti fejlesztések is. Eltérés a tervtől: a VI. kerületi szakorvosi rendelőintézet építése valószínűleg áthúzódik a VI. ötéves tervidőszakra. A bölcsődei fejlesztés és az ellátási arányok várhatóan a tervnek megfelelően alakulnak. Gondjaink vannak az oktatás területén. Az általános iskolai fejlesztés valamelyest elmarad a tervezettől. 1 000--1 100 tantermi hely építését terveztük, s kb. 1000 valósul meg, többsége csak a tervidőszak második felében: tehát a tervezettnél nagyobb lesz a zsúfoltság. A tervezett óvodai hálózatfejlesztés megvalósul, sőt túlteljesül. Mivel azonban több az óvodáskorú gyermek, mint ametiynyivel a tervezők számoltak, az átlagos ellátottsági színvonal 91%ról átmenetileg 87—88%-ra esik vissza. Legrosszabb a helyzet a kereskedelmi hálózat fejlesztése terén. A tervezett 210—250 ezer m--cs kiskereskedelmi hálózatfejlesztés helyett csak 140—170 ezer m- valósítható meg. A lemaradás összefügg az építőipari kapacitáshiánnyal, az előkészítési gondokkal és a finanszírozás jelenlegi szabályozásának módjával is. Mindezek olyan tapasztalatok, amelyeket a VI. ötéves terv előkészítésekor figyelembe kell vennünk. A szolgáltató kapacitások és hálózatok fejlesztése előreláthatóan a tervnek megfelelően teljesül. A főváros egyes városrészei között meglevő alapellátásbeli különbségek tovább mérséklődnek — a terv fő célkitűzésének megfelelően —, az anyagi-műszaki lehetőségekkel arányosan. Tapasztalatok, tanulságok A félidős számvetés alkalmat ad egyben a tervező munka, valamint a végrehajtás előkészítésének és megszervezésének minősítésére is. A Fővárosi Tanács eredeti tervétől való kisebb eltérések lényegében nem érintik a középtávú terv kiemelt feladatait, s nem teszik szükségessé a terv alapvető módosítását. A kisebb korrekciók, módosítások végrehajthatók az 1979—80. évi tervek összeállításakor. Szembeállítva a IV. ötéves terv tapasztalataival — amikor a tervidőszak második évében a főváros fejlesztési programját lényegesen módosítani kellett —, megállapítható, hogy Budapest fejlesztésének V. ötéves terve megalapozott, jól előkészített volt. A tervcélok végrehajtására való felkészülésről már nem lehet ilyen egyértelműen pozitív véleményt alkotni. Az egyik nega-14