Budapest, 1978. (16. évfolyam)
10. szám október - Dr. Békési László: Félidőben
tívum, hogy a IV.-ről az V. ötéves tervre való átmenet nem voit zökkenőmentes. Ennek okai egyrészt a központi tervezés, másrészt saját munkánk hiányosságaira vezethetők vissza. Az átmenet elsősorban a nagymértékben növekvő lakásépitési feladatok terén járt zökkenőkkel, mivel a IV. ötéves terv anyagi eszközei nem tették lehetővé, hogy a gyorsan növekvő feladatokhoz szükséges építési területeket idejében előkészítsük. Különösen a telepszerű többszintes magánerős lakásépítés területeinek előkészítése késett. Több, 1976-ban indításra tervezett lakásberuházásunk 1 1,5 évvel eltolódott emiatt. Az is kétségtelen, hogy a megnövekvő új feladatokra a Fővárosi Tanács sem készült fel időben, ezért a lakásépítések beruházási programjainak és kiviteli terveinek jóváhagyása a tervidőszak első két évében többnyire 1 évet késett. Megfelelő tapasztalatok hiányában, nem ismerve a telepszerű magánerős lakásépítés jelenlegi, rendkívül bonyolult, bürokratikus, nehezen szervezhető és kézben tartható rendszerét, szervezetileg sem tudtunk időben felkészülni a megnövekvő feladatokra. Budapesten a legnagyobb gond, s a terv célkitűzéseinek hiánytalan megvalósítását legjobban akadályozó tényező az építőipar kapacitáshiánya. A budapesti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy már a népgazdasági tervben sem sikerült az építőipari kapacitások és az építési szükségletek közötti területi összhangot megteremteni. Az építőipari kapacitások növelését szolgáló intézkedések is későn születtek meg, ezért a fővárosban tartós kapacitáshiánynyal kell számolni. Ennek következményei nemcsak néhány tervezett feladat elmaradásában mérhetők le, hanem az építkezések lassú átfutási idejében, a költségeknek a tervezettnél nagyobb mértékű emelkedésében, a kivitelezés minőségi hiányosságaiban is. Negatív fővárosi tapasztalat a rendelkezésre álló anyagi-műszaki eszközöknek a szükségesnél nagyobb mértékű elaprózása. Elsősorban az út- és közmű építéseknél, a felújításoknál, továbbá a lakóház-felújításoknál van szükség az eddiginél nagyobb koncentrációra. A következő évek egyik legfontosabb beruházásszervezési alapelve lehet, hogy az egyébként jól előkészített új beruházások megindítására is csak akkor kerüljön sor, ha biztosítva van a kivitelezés optimális átfutási ideje. Ellenkező esetben új beruházások indítása helyett a folyamatban levők gyorsított befejezésére kell koncentrálni az anyagi-műszaki eszközöket, kapacitásokat. Az V. ötéves terv céljainak a lehető legteljesebb megvalósítása mellett a következő évek fontos feladata a VI. ötéves terv jó előkészítése. Ez a feladat szükségessé teszi a műszaki előkészítést (beruházási programok, kiviteli tervek elkészítése), a területelőkészítést (közművesítés, szanálás), és a hosszabb felkészülési időt igénylő beruházások időbeni eldöntését. Nem kétséges, hogy az ötéves terv második félidejében Budapest fejlesztése, a terv céljainak megvalósítása érdekében minden eddiginél hatékonyabb munkára van szükség. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az eddigihez hasonló, példás társadalmi összefogással az előttünk álló feladatok megvalósíthatók, aminek eredményeként fővárosunk az V. ötéves tervben is tovább szépül, sok új létesítménnyel gazdagodik, s tovább javulnak lakóinak életkörülményei. 15