Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Dr. Békési László: Félidőben

leskörüen előkészített, a központi és kerületi szervekkel egyaránt megtárgyalt terv feszített volt. A feszültségnek azok a hiányzó feltételek voltak a forrásai, amelyek a tervben foglalt feladatok megvalósításához a terv jóváhagyásakor még nem álltak teljeskörűen rendelkezésre. A terv indításakor három fő feszültségi góccal kellett számolnunk. 1. A fővárosnak és térségének demográfiai viszonyai. Ezen belül a feszültséget két tényező okozta. Az egyik: a munkaerőforrás csökken nése és a munkahelyek számának növekedése közötti ellentmondás. (Az V. ötéves terv budapesti munkaerőmérlege 1980-ra — lassú csökkenésre számítva — 30.000 fős munkaerőhiányt jelez.) A másik tényező a népességi struktúra változása: a o—14 éves és a 60 éven túli korosztályok létszámának és részarányának növekedése. Ez a tényező az egészségügyi, a szociális ellátás és az oktatás területén támasztott pótlólagos szükségleteket. 2. Az építőipari kapacitáshiány. A terv jóváhagyásakor a budapesti építőipar kapacitásmérlege az V. ötéves terv egészére 6—8 milliárd Ft kapacitáshiányt jelzett. 3. A beruházási költségszínvonalnak a tervezettnél esetleg nagyobb mértékű növekedése. A felsorolt feszültségi pontok gyengítették a terv megalapozottságát, s némileg bizonytalanná tették a tervezett célkitűzések megvalósítását. Ezért már a terv jóváhagyásakor több biztosítékot kellett beépítenünk. Az egyik a tervezett naturális céloknak alsó-felső határok közötti meghatározása volt; az alsó határ az elérendő minimumot, a felső határ az optimális feltételek esetén még elérhető maximumot jelentette. A másik a fejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök elsődlegessége. Ennek az alapelvnek a kimondása nem merevítette meg a tervezett naturális mutatókat, hanem azok rugalmas kezelésére, ésszerű gazdálkodásra adott módot. A harmadik biztosíték a tervezett tartalék rögzítése és biztosítása, a tervezett mértéket meghaladó áremelkedések fedezetére. Az V. ötéves terv első felének várható eredményei Általánosságban elmondhatjuk, hogy az V. ötéves tervidőszakban az eredetileg tervezettnél magasabb színvonalú beruházási felhasználást fogunk megvalósítani. Az V. ötéves terv jóváhagyásakor a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok együttesen — beleértve az állami nagyberuházásokat és az átvett pénzeszközöket is — kereken 76 milliárd forint beruházásra fordítható pénzeszközzel rendelkeztek, ami 82 milliárd forintra nőtt a saját bevételek és átvett pénzeszközök növekedése, illetve elsősorban a nagyberuházásoknál az állami támogatás emelkedése folytán. A nem beruházási célú felhasználás is növekszik. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a lakásfelújítás növeléséhez (Rákóczi úti sortatarozás stb.) a fejlesztési alapból mintegy háromszázmillió forinttal járultunk hozzá terven felül. Az a legfontosabb kérdés: vajon ez a beruházási eszköznövekedés lehetővé teszi-e, hogy megvalósuljanak az eredetileg tervezett naturális mutatók? Jóváhagyott ötéves tervünk naturális előirányzatai, két kivételtől eltekintve, teljesíthetők, bár több területen csak az előirányzatok alsó határainak színvonalán. A két kivétel : a telepszerű magánerős lakásépítés és a kereskedelmi hálózat fejlesztése. A többi ágazatban elérjük, illetve különböző mértékben meghaladjuk a terv eredeti naturális előirányzatainak alsó határát. Jó néhány ágazatban megközelítjük a felső határt is, sőt egy-két esetben túl is teljesítjük. Á terv fő arányait tekintve lényeges elmozdulás nincs. Ami a kisebb arányváltozások okait illeti, azok lényegében két dologra vezethetők vissza: egyrészt az elmúlt két és fél évben bekövetkezett s még várható beruházási árszínvonal-növekedésre, ami a belső arányokat is módosította; másrészt az elmúlt két év során gyakorolt, az eddiginél rugalmasabb gazdálkodásra, amelynek lényege az volt, hogy az ágazatokon belül — az eredeti célok érintetlenül hagyása mellett kisebbnagyobb átcsoportosításokat hajtottunk végre, a műszaki megvalósítás ütemének figyelembevételével, a pénzeszközök hatékony felhasználásának érdekében. Növekszik a lakásépítésre, az egészségügy fejlesztésére, valamint a lakóházfelújításra fordítható eszközök részaránya. Az eredeti tervhez képest volumenében nem, de arányaiban valamelyest csökken a közlekedésre fordítható eszközök aránya. A többi ágazat a kereskedelem kivételével — körülbelül az eredeti részarányban fog szerepelni a tervteljesítésben. A konkrét feladatok között a lakásépítés a legnagyobb terjedelmű, hiszen összes beruházási keretünknek mintegy kétharmada, összesen 43 milliárd forint körüli felhasználás várható. A célcsoportos lakásépítés feladatait — magas szintű határozatok és megállapodások birtokában, az összes beruházási program tételes felülvizsgálata alapján — valószínűleg a terv eredeti előirányzatának megfelelően lehet teljesíteni, azaz célcsoportos lakásból 57 ezer lakás épülhet. Az úgynevezett egyéb állami lakásépítésből pillanatnyilag 2.240 lakás felépítésére van garancia. Ezen kívül előreláthatólag még egy-kétezer egyéb állami lakás épülhet fel. Az állami lakásépítésben tehát 60—61 ezer körüli lakásszám teljesül 1980-ig. Nem teljesíthető a telepszerű magánerős lakásépítés tervezett programja. 20-22 ezer lakás felépítését terveztük, de ebből előreláthatólag — nagy erőfeszítések árán — 16 ezer lakás épülhet meg 1980-ig. Vannak olyan vélemények, hogy ez a 16 ezres előirányzat is túlzott. Áttekintve a jóváhagyott beruházási programokat, egyeztetve őket az ÉVM-mel és a kivitelezőkkel, úgy látjuk, hogy nagyon nagy erőfeszítések árán meg lehet közelíteni a 16 ezres lakásszámot, a hozzá kapcsolódó létesítményekkel együtt. Az egyedi magánerős lakásépítés — egyedi társasházak és családi házak a tervhez képest túlteljesül; ez némiképp ellensúlyozza az előbbiekben jelzett elmaradásokat. Összegezve: viszonylag nagy biztonsággal állapíthatjuk meg, hogy a tervezett 90—100 ezer fővárosi lakásszám alsó határa megvalósul, sőt mindent figyelembe véve, optimális esetben 95 ezer lakás épülhet föl. A lakásépítés lényeges kérdése, hogy a komplexitása biztosítható-e. Ebből a szempontból az 1978-as évet kell kulcsévnek tekintenünk. Az első két év eredményei alapján még nem dőlt el ez a kérdés. Az első két év lemaradása — 800 lakás és néhány kapcsolódó létesítmény — nem olyan jelentős, hogy a hátralevő három év alatt ne legyen pótolható (a kereskedelmi létesítmények kivételével). Az 1976—77. évi lemaradásokat idén kell pótolni, hogy 1979—80-ban is lakásarányosan épüljenek fel a kapcsolódó létesítmények. Miután a kapcsolódó létesítmények többségének felépítését garantáló dokumentumok a birtokunkban vannak minisztertanácsi határozatok, miniszteri szintű megállapodások, EVM-vállalások —, ezért azt mondhatjuk, hogy a kapcsolódó létesítmények (a kereskedelem kivételével) 1980-ig lakásarányosan megépülnek. A VI. ötéves tervre való átmenetre a lakásépítés folyamatossága miatt különös figyelmet fordítottunk. A jelenlegi számításokban a célcsoportos lakásépítésnél 1980. végén 14—16 ezer folyamatban levő lakással számolunk, amelynek felépítésére 1981-ben kerül sor. Ennek pénzügyi fedezetére a teljes felépítési költség 20—27%-át irányoztuk elő. Az átmenő 14—16 ezer lakás felépítését is beleértve, a VI. ötéves terv első éveire 24—28 ezer lakás építéséhez szükséges területet készítünk elő 1980 végéig. A magánerős telepszerű lakásépítés céljaira 10—12 ezer lakás építésére alkalmas területet készítünk elő, amelyen 1981-ben megkezdődhetnek az új telepszerű lakásépítkezések, így az ötéves időszakváltás nem töri meg a folyamatot. A lakóház-felújítási programot előreláthatóan túlteljesítjük. Ez vonatkozik a naturális előirányzatokra és a forint-felhasználásra egyaránt. Az áremelkedések és a sorozatgyártási többletfeladatok miatt mutatkozik pénzügyi feszültség, de azt belső átcsoportosítással, a naturális előirányzatok és a fő feladatok érintetlenül hagyása mellett kívánjuk megoldani. A közlekedési ágazatban előirányzott fő feladatok általában megvalósulnak, bár néhánynál — nagyrészt az ötéves tervidőszakon belül — számithatunk kisebb késésre. Ezek a létesítmények az eredeti tervünkben kitűzött határidő után általában egy évvel valósulnak meg. A közlekedés területén azonban — az előkészítettség hiányosságai, a kapacitások szétforgácsoltsága, valamint a rendelkezésre álló beruházási színvonal és a szűkös eszközök koncentrálása érdekében — javasoljuk egy-két feladat elhalasztását a VI. ötéves tervidőszakra. Ilyen többek között a Boráros tér rendezése, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló garázsok támogatása, a forgalomirányító rendszer fejlesztési és egyes járművek beszerzési ütemének csökkentése, az Etele tér korszerűsítése. A metró 1980. évi átadásra tervezett két vonalszakasza közül a Nagyvárad tér—Kőbánya-Kispest vasútállomás közötti szakasz előreláthatóan 1980 elején átadható lesz. A Deák tér és az Élmunkás tér közötti szakasz forgalomba adása azonban valószínűleg fél évet késik. Kulcskérdés viszont, hogy az e szakaszhoz kapcsolódó Marx téri felszíni csomópont rendezése 1980-ig megvalósuljon, és még az V. ötéves tervidőszakban átadásra kerüljön. A közműágazat valamennyi naturális előirányzata előrelátható-13