Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Dr. Békési László: Félidőben

Dr. Bekesi Laszlo Félidőben A két pártkongresszus közötti ciklus félidejében országszerte értékelik a XI. Kongresszus határozatainak végrehajtását; öszszegezik az eddig végzett munka tapasztalatait, eredményeit és fogyatékosságait, s meghatározzák a „második félidő" legfontosabb feladatait. A magyar társadalom és népgazdaság egészére az MSZMP KB 1978. áprilisi ülése végezte el ezt a nagy jelentőségű feladatot, és hozott határozatokat a következő évek feladatairól. A pártkongresszusok közötti ciklus félideje egybeesik V. ötéves tervünk első felével is, ezért törvényszerűnek kell tekinteni, hogy a megtett út értékelésében központi helyet kap az ötéves terv végrehajtásának elemzése. Ezt az áttekintő, értékelő munkát végezte el június 30-i ülésén a Fővárosi Tanács. A budapesti számvetést az elmondottakon kívül még egy rendkívüli jelentőségű esemény tette aktuálissá. A Politikai Bizottság 1978. május 30-án tárgyalta meg és fogadta el a Budapesti Pártbizottság előterjesztését a főváros helyzetéről, VI. ötéves tervéről és távlati fejlesztési feladatairól. Budapest V. ötéves tervének jellemzése Miként az egész országban, Budapesten is a IV. ötéves terv időszakában gyorsult fel a városfejlesztés, a lakosság szükségleteinek kielégítését' szolgáló infrastruktúra megerősítése. Ezzel az előző tervidőszakhoz képest minőségileg magasabb színvonalú bázissal összevetve is, ugrásszerű változásról tanúskodik Budapest fejlesztésének V. ötéves terve. A nagyarányú változást mennyiségi és minőségi tényezők egyaránt jellemzik. Néhány adat ennek alátámasztására. Budapest fejlesztésére az V. ötéves tervben — folyó áron számítva —• mintegy 90%-kal több anyagi eszköz fordítható, mint a megelőző öt évben. A tervezett árindexekkel korrigálva, változatlan áron számítva is mintegy 45—• 50%-os a növekedési ütem. A középtávú népgazdasági terv beruházási előirányzatainak, azok öszszetételének, valamint a terület-és településfejlesztési programoknak ismeretében joggal állapíthattuk meg, hogy ez a növekedési dinamika a népgazdaság teherbíró képességének felső határát jelenti. Más kérdés, hogy a fővárosban évtizedek, sőt évszázadok alatt felhalmozódott társadalmi, ellátási feszültségek feloldásához ez az egyébként látványos fejlődés is szerénynek minősül. A fejlesztés összesen 76 milliárd Ft-os beruházási célú eszközfelhasználást tett lehetővé az V. ötéves terv időszakában. Az is jelzi a növekedés dinamizmusát és jelentőségét, hogy még egyetlen tervidőszakon belül sem folyt egyszerre három egyedi nagyberuházás Budapesten. 1976—80 között az ÉD-i metróvonal két újabb szakaszának megépítése, az első budapesti szemétégetőmű megvalósítása és a budapesti sportcsarnok kivitelezése is a kiemelt egyedi nagyberuházások között kapott helyet. A terv belső struktúráját a komplex lakásépítés dominanciája jellemezte. Ezt a célt közel 42 milliárd Ft szolgálja, ami az egyedi nagyberuházásokon kívüli fejlesztési előirányzatoknak több mint kétharmadát köti le. Részben a tömeges lakásépítéshez kapcsolódik a közlekedés és közműágazat kiemelkedő részesedése, s alapvető társadalompolitikai célokat szolgál a gyermekintézmény-hálózat fejlesztésére fordítható eszközök magas részaránya. A tervben foglalt feladatok rangsorolását követi a vázolt ágazati struktúra. A Fővárosi Tanács a következő fő feladatokat emelte ki V. ötéves tervében, megállapítva azok fontossági sorrendjét is: 1. Tömeges és komplex lakásépítés. 2. A lakásépítéshez szükséges közművesítési és közlekedési feltételek megteremtése. 3. A tanácsi kezelésű lakóépületek felújítása. 4. A tömegközlekedés fejlesztése. 5. A népesedéspolitikai határozatok nyomán erőteljesen növekvő lakossági szükségletek kielégítése, a gyermekintézmény-hálózat fejlesztése. 6. Az egészségügyi és oktatási intézmények hálózatának fejlesztése. 7. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztése. 8. Az egyes városrészek és kerületek közötti ellátási színvonalkülönbségek csökkentése. A prioritást élvező feladatok a rendelkezésre álló fejlesztési eszközöknek mintegy 96—97%-át lekötötték. A főváros középtávú fejlesztési terve a következő fontosabb naturális fejlesztési célkitűzéseket tartalmazta: 90—100 000 lakás (ebből 54— 59 ezer célcsoportos, 20—22 000 telepszerű, többszintes, magánerős), 44—45 000 lakás felújítása, 4500—5000 lakás korszerűsítése, 300—320 000 m'/nap ivóvíztermelő kapacitás, 40—45 000 m3

/nap szennyvíztisztító kapacitás, 1000—1200 autóbusz, 1900—2000 kórházi ágy, 6200—6600 bölcsődei férőhely, 4—600 szociális otthoni férőhely, 14—15 000 óvodai férőhely, 1000—1100 általános iskolai tantermi, 900—1000 középiskolai kollégiumi férőhely, 210—230 000 m2

fejlesztés a kiskereskedelmi hálózatban. A növekedés minőségi tényezői a legnagyobb mértékű menynyiségi változásokon alapulnak. Közülük a legjellemzőbbek a következők: — 20—25 ooo-rel több lakás felépítése (ezen belül a telepszerű, többszintes, magánerős lakásépítés növekedése háromszoros). — több mint 90%-os növekedéssel (összesen 16 milliárd Ft) megkezdődhet a 20 milliárd Ft körülire becsült lakóház-felújítási lemaradás felszámolása. a beruházások, rekonstrukciók és felújítások szorosabb kapcsolata, összhangjának megteremtése. Az egyes feladatok és célok tervezését — ha úgy tftszik, a pénzforrásokkal fedezett fejlesztési lehetőségek konkrét feladatokkal való terhelését — valós társadalmi szükségletek indokolták. A szé-12