Budapest, 1978. (16. évfolyam)
7. szám július - Balogh András: Virágkultusz a lakótelepen
család Kelenföldön egy virágos ablakon vagy erkélyen keresztül nézne ki ezer virágos erkélyre és ablakra, más közérzettel tartózkodhatna otthonában, és azt az esetleges panorámát — a Sas-hegyet vagy a Dunát — is más előtérrel élvezhetné. A színek varázsa a kitekintés előterében abban áll, hogy a szín a látómező nagy felületeit tölti ki, és lelkileg kondicionálja az embert; éppen a kölcsönvett távoli táj kontrasztjával együtt hat a növény gazdag és részletes szépsége az előtérben. A lakás tehát megtelik élettel befelé, a lakótelep pedig virágdíszbe öltözötten megtelik otthonossággal és szépséggel kifelé. lé csordogált egy kanális felé a mosóteknő alól, ha lyukas fazekakban muskátlit, petúniát tartottak a napon, vagy kopott kádakban leander virított, az ember rögtön tudta, hogy itt nem pusztult ki a költészet az emberekből. Ha most a régi udvarok helyén épült lakótelep isten tudja hányadik emeletén lakást kap ez a család, egyszerre megszeppen, és eszébe sem jut, hogy itt is ültethetne virágokat. A személyiség, mint a csiga, megtorpan az óriási méretek és ablaksorok geometrikus rendjétől; maradék bátorsága és ereje is elszáll. Holott, ha sugározná, ha kifelé is merné sugározni egyedi életét, akkor együttesen, tömeges erővel és közösségi egyszerre kel a nap, s ezer nyugatra néző ablakban is egyszerre búcsúzik — a panoráma élménye attól nem fogy el vagy nem lesz kevesebb, ha pl. az óbudai lakótelep mellettem levő lakásaiból is nézik a Dunát, vagy a hegyeket. Az esztétikai élmény egyedi, nem sokszorozódik és nem oszlik meg, amíg az emberek befelé fordulva élvezik új lakásukat, amíg „befelé lakják be". Ezzel szemben azt ajánlom: lakásaikat „lakják be kifelé" is, akkor az egyéni öröm megszázszorozódhat a közösség örömében. Ha — mondjuk egy lakótelepi Az öntözött virág nemcsak a páratartalmat növeli, s általában a hygiéniai viszonyokat javítja, de tisztaságával még a poros és elszürkült környezetet is feledtetni tudja. Azzal a tapintattal pedig, ami kiültetésének, gondozásának, a vele való törődésnek folyamatos gyakorlatában mutatkozik, az ablak mögötti élet szépségének is mintegy reprezentánsává válik mondhatnánk: erkölcsi hitelt nyújt gondozójának a többi ember előtt. Régebben is, a külvárosi nyomorúságos udvarokon, ahol a szappanos