Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Szerencsés János felvétele

bővítését — amit a VI. ötéves tervben kell elvégezni —, hosszabb távon 3—4 új híd építését. A Parlament közelében a Duna alatti alagút építése is támogatást érdemlő, távlati elképzelés. * Megváltozik Budapest üzlethálózatának arculata. A kialakuló városközpontokban — Örs vezér tér, Üjpest, Kispest, Móricz Zs. körtér stb. — olyan bevásárló centrumok létesülnek, ahol a környék lakói a cipőfűzőtől a színes televízióig mindent megvásárolhatnak. E bevásárló központokon kívül azonban fejlődik, korszerűsödik áruház-hálózatunk. Néhány év múlva a Marx téren megnyílik az új Skála Áruház. Bővül a Rákóczi úti Otthon Áruház. A Baross téren felépül az ország legnagyobb Csemege Áruháza. A kereskedelem fejlesztéséhez tartozik a vendéglátóipar korszerűsítése. A Margitszigeten felépül az ország első gyógyszállója, a Déli pályaudvar tőszomszédságában — a BAH csomópontnál — és a Népstadion mellett öt-tízemeletes szállók várják majd a vendégeket. Ezeken kívül minden valószínűség szerint még öt új szálloda épül. Néhány évtizeddel ezelőtt Budapest a kávéházak városa volt, ma már alig található kávéház, helyüket elfoglalták az eszpreszszók. Ezek jórésze azonban korszerűtlen, átalakításra, fejlesztésre szorul. Több régi kávéházból — amelyet most más célokra használnak —, ismét kávéház lesz. Növekszik az önkiszolgáló és önkiválasztó üzletek, ételbárok, büfék hálózata. Minden forgalmasabb helyen legalább két-három ételbár nyílik, hogy mindenki ízlése szerint válogathasson, várakozás nélkül étkezhessen. Küzdelem a levegő tisztaságáért Néhány év alatt elértük, hogy a lakások több mint felében van gáz-, olaj- vagy távfűtés, de a kívánt szinttől még messze vagyunk. A fűtés pedig a légszennyezésnek csak egyik tényezője. Már Budapesten is több széndioxid kerül a levegőbe „hazai termelésből", mint amenynyit a növényzet feldolgozni képes. A kutatók a város levegőjének tisztántartására lakosonként 37—45 négyzetméter zöldterületet tartanak ideálisnak. Budapesten 5 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra. (A VII. kerületben 0,2 négyzetméter.) A levegő gáz- és porszennyeződése mindenekelőtt a tüdőt támadja meg. Fővárosunkban egy négyzetkilométerre évente 320 tonna por rakódik le: 150 tonna lenne a megengedhető. (A BKV autóbuszai évente 6— 800 tonna korommal szennyezik a főváros levegőjét.) A figyelmeztetés tisztán hallható: fel kell vennünk a harcot a tudományostechnikai robbanás ártalmas következményeivel. Védjük környezetünket, vigyázzunk az életünkre, az ember és környezete biológiai egyensúlyára, harmóniájára. Az Alkotmány 57. §-a kimondja, hogy az állampolgároknak az egészséghez való jogát a Magyar Népköztársaság — a többi között — az emberi környezet védelmével valósítja meg. Módunk van rá, hogy tervszerű környezetvédelmi politikával, a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásával küzdjünk a környezeti ártalmak ellen. Az ember természetes és művi környezetét megóvandó: környezetünk védelmét minden gazdasági teendőnk megoldásánál tervezni kell, akár az ipari termelésről, akár a mezőgazdaságról vagy a kereskedelem, a közlekedés fejlesztéséről, a vizek hasznosításáról van is szó. Nem feledhetjük a számot: Budapesten „csak" a levegőszennyezettség évenként több mint egymilliárd forint kárt okoz. Az emberi környezet védelméről 1976-ban alkotott törvény végrehajtásával válik mind szervezettebbé Budapesten a környezetvédelmi tevékenység. Az V. ötéves tervidőszak végére a lakások 62 százalékát már korszerűen fűtik, a légszennyezettség mérséklődik. Elkezdtük Budapest távlati erdőtelepítési tervének megvalósítását (1980-ig 1000 hektár új erdő telepítését tervezzük). De sorra készülnek az összefüggő üdülő és zöldterületek — például a hajógyári sziget, a ráckevei Duna-ág, a Szentendrei-sziget és a Római part — rendezési tervei is. Az ezredfordulóra a gyárak kéményei is kevesebb füstöt ontanak, kormot hullatnak a városra, a budai oldalon az erdős hegyek a mainál szebben és gondozottabban óvják majd a város levegőjét. A mai aránynál jóval nagyobb lesz az egy lakosra jutó zöldterület, hiszen az új lakótelepeken ligetek, parkok is helyet kapnak. A Margitsziget mellett sportligetté alakul a Hajógyári-sziget északi része. De már ma is levegőtisztaság-védelmi kate-