Budapest, 1978. (16. évfolyam)

4. szám április - Pereházy Károly: Jungfer Gyula kovácsművész

A Várkert bazár kerítésének részlete. 1874 — I., Ybl Miklós tér 3—4. jogot szerzett a külföldön ekkor már felfelé ívelő kovácsoltvas-művességnek. 1880-ban, amikor már felfigyeltek tehetségére, technikai tudására, és megbízásai is alaposan megszaporodtak, egyesítette műhelyét (Bp. VIII., Berzsenyi u. 6.) apja üzemével, és mintegy két évtized alatt gyárrá fejlesztette. Jungfer Gyula szerepe e művészeti ág fejlesztésében rendkívül jelentős. Ha művei tengerén végigtekintünk, kirajzolódik a kor európai vasművessége. Itthoni munkássága kovácsoltvas-mú'vességünknek sajátos — minden eddigitől megkülönböztethető — korszaka lett. Az ő kezdeményezése nyomán lendült fel ismét a kovácsoltvas szerkezetek alkalmazása. Legendaízű a történet, mellyel utat nyitott e művészeti ág felvirágzásához. Ybl Miklós, a XIX. század második felének kiemelkedő magyar építésze, a neoreneszánsz művészetének Semper Gottfried után egyik legkitűnőbb mestere Európában, a Várkert bazár kerítését a kevesebb munkát igénylő — és ezért olcsóbb — öntöttvasból tervezte. Jungfer Gyula kovácsoltvasból vállalta és készítette el, öntöttvas árban. E munkájával egyik főműve született, és egyszeriben jelentős mesterré emelkedett. A rács ugyan még öntöttvas formát hordoz, de kitűnő művészi színvonalon kovácsolt szerkezet. A munka igen megnyerhette Ybl tetszését, mert ezt követően több középület műkovács munkáit bízta Jungferre. Idővel más építészeknél is fokozott érdeklődés mutatkozott a művészi kovácsolással készült szerkezetek iránt. A XIX. század második felének építészete is kedvező talajt teremtett a kovácsoltvas-művességnek. Ahogy az épületek architektúrája a reneszánsz, barokk, copf formákat követte. a műlakatos szerkezetek is ezeket a stílusjegyeket viselték magukon. A műkovácsolással készült díszes rácsok, ajtók a múlt század 80-as éveinek elején reneszánsz formákat követtek. A 90-es években jobbára a barokk ízlés uralkodott, melyet aztán a copf követett. A századforduló után mintegy két évtizedig a szecesszió volt az uralkodó stílus. E formákat Jungfer is jól ismerte, és a növényi ornamentika természethű utánzásával gazdagította alkotásait. Ilyen jellegű munkáival az 1878. évi párizsi kiállításon jelentkezett először. Sikerét látva többen követték, nemcsak hazai mesterek, hanem széles körben Európa-szerte (elsősorban Németországban), és a kovácsoltvas rózsabokréták polgárjogot kaptak a műkovács alkotásokon. A hazai mesterek az 1885-i budapesti kiállításon keltettek nagy feltűnést vele, és valóságos vasrózsa kultusz honosodott meg nálunk is. SIKLÓS PÉTER FELVÉTELEI A volt Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank kapujának részlete. 1890 körül. V., Dorottya utca 6. (A szerző felvétele)