Budapest, 1978. (16. évfolyam)

3. szám március - Harrach Erzsébet: A Rákóczi út színei

HELYTÖRTÉNET Kossuth és a ráckevei hajóhíd Mint az egykori „vezérvármegye" legtöbb települése, Ráckeve is az 1847-es országgyűlési követválasztás alkalmával került kapcsolatba Kossuth Lajossal. Pest megye pesti megyeházánál a ráckevei választók is reá adták voksukat. Közöttük volt a mezőváros jeles szülötte, Ács Károly is, aki 1845 óta Pest megye egyik esküdtjeként tevékenykedett, s a megyeházán már többször találkozott a liberális nemesség vezéralakjával. A 48-as polgári forradalom győzelme után Ráckevén is megszervezték a nemzetőrséget: 600-an esküdtek fel a haza védelmére. Később, november 28-án, többszöri bevonulások után még mindig 480 nemzetőr szolgált Ráckevén. A szabadságharc ideje alatt a honvédséghez bevonultak száma meghaladta a száz főt; őket 1848 őszén és 1849 tavaszán sorozták be. Mintegy félszáz ráckevei népfelkelőt, nemzetőrt, gerillát és honvédet név szerint is ismerünk, így például Acs Károlyt, Károly Jánost, Szakács Jánost, Fejes Károlyt, Kenessei Jánost, Gózony Andrást, Knájtner Jánost, Bölcskei Sándort, Kajlik Istvánt, Kayser Jánost, Borbély Mihályt, Sós Jánost stb. 1848 őszén Kossuth javaslatára a Csepel-sziget lett a Jellasich elleni népfelkelés gyűjtőközpontja. Szeptember 25-től a ráckevei Dimon-féle házból irányította a szervezőmunkát Görgey Artúr, őrnagy, a sziget parancsnoka. Itt írta alá szeptember 30-án az áruló Zichy Ödön gróf halálos ítéletét is, akit Lóréven felakasztottak. Az aláírás érdekessége, hogy ezen már Görgey ezredesként szerepel, ugyanis a Honvédelmi Bizottmány Kossuth javaslatára időközben előléptette az energikus fiatal hadfit. A mezőváros szülöttei közül Acs Károly került a legközelebbi kapcsolatba Kossuthtal. Már vármegyei esküdt korában jól ismerte őt, majd később, a szabadságharc idején előbb a váci járás főszolgabírójaként, utóbb Pest megye főjegyzőjeként, végül a pilisi járás főszolgabírójaként tevékenykedve hivatalos ügyekben is többször érintkezett a Honvédelmi Bizottmánnyal és Kossuth Lajossal. Amikor 1849 februárjában a solti járásban megszervezte népi partizánegységét, két ízben is jelentést küldött Kossuthnak működésükről. 1849 januárjában Kossuth és a kormány Pestről való elmeneküléséről a ráckevei Kayser János is megemlékezett naplójában: „Budárul az szent koronát Kossuth Lajos elvitte az irományokkal együtt Debrecenbe ... ez idő alatt sok ütközetek voltak, mert az volt utóbb, hogy Kossuth Lajos tartja a pesti vásárt." A várva várt remények hamarosan beteljesültek. Május első napjaiban Asbóth ezredes honvédcsapatai a még 1844-ben felállított ráckevei hajóhídon vonultak át a Csepel-szigetre. Mivel más híd nem volt, május 6-án a ráckevei hajóhidat elszállították a sziget felső fokához, s rajta keltek át a honvédcsapatok Buda ostromához. A ráckevei parasztgazdák számára csaknem lehetetlenné tette a mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzését a hajóhíd elvitele, hiszen földjeik a Kis-Duna túlsó partján voltak! Ezért már május végén küldöttséget menesztettek Irányi Dániel pesti kormánybiztoshoz, kérve őt a híd visszaadására. ö azonban ezt csak a Lánchíd átadása, 2 — 3 hónap eltelte után helyezte kilátásba . . . így azután az 1849. június 7-i tanácsülésen a ráckevei „főbíró, Gózony István úr indítványozza, hogy Budapestre megérkezett kormányzó elnök Kossuth Lajos úrhoz, mint a magyar haza szabadító mentőjéhez a város közönségének szívből fakadó háláját és üdvözletét, továbbá forró szeretettel párosult legmélyebb tiszteletét megvinni, neveztessék ki közünkből egy küldöttség, mely e megye első alispánjához, a lelkes Nyári Pál úrhoz is elmenvén, városunknak iránta való legforróbb ragaszkodását, és őszinte tiszteletét nyilvánítsa, s kérelem útján mindent elkövessen, hogy hidhajónkat minél hamarabb visszakaphassuk.." Július 2-án a ráckevei deputáció tagjai — Gózony István főbíró, Károly János helyettes bíró, Magdics József és Dimon István tanácsnokok — tiszteletüket tették Kossuthnál. Megismételték kérésüket hídjuk visszaadásáról, de a kormányzó is csak biztatni tudta őket, : „Arra most a hadjáratnak nagy szüksége van, de mihelyt a másik híd, a Lánchíd, régi szokott helyén elkészül, azonnal haza fog adatni''' — ígérte meg a ráckevei vezetőknek. Azok pedig rögvest felkeresték Clark Ádámot, a híd építőjét, aki július 11-re ígérte a munka befejezését és a ráckevei hajóhíd visszaadását. Erre azonban már nem került sor, július 8-án a hidat Paksra vontatták, majd Baracskára szállították. Végül fél évi kálvária után, 1849 októberében húzatta haza emberekkel és állatokkal a megrongált hajóhidat Ráckeve tanácsa. Júliusban Acs Károly főszolgabíró még két rendeletet adott ki a szigeten a Kossuth-bankók teljes értékében való elfogadásáról és az újoncozásról, Kossuth pedig Gergelyi Károly századost nevezte ki adömsödi Hajós Károly által megszervezett partizáncsapat parancsnokává, melynek egyik hadnagya a kevei rektortanító, Taksonyi Sándor volt. Napjainkban az Árpád Múzeum anyaga és a nagyközség főutcája őrzi a nagy hazafi soha cl nem múló emlékezetét. Mészáros László 5iklóf Péter reprodukciói 31