Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Vértesy Miklós: A 400 éves Egyetemi Nyomda

Vértesy Miklós A négyszáz éves Egyetemi Nyomda Az Egyetemi Nyomda telephelye, jelentősége, tulajdonosa, profilja többször változott az évszázadok során, de mindegyik korszakából átmentett valami hagyományt; működése folyamatos. Hazánkban a debreceni nyomda korábbi alapítású ugyan, de tevékenysége többször szünetelt éveken át. Külföldön csak egy régebb idő óta dolgozó nyomdáról tudunk, a svájci Orell cégről. Az Egyetemi Nyomda a többi régi nyomdához hasonlóan nemcsak nyomtatta, hanem maga is adta ki legtöbb könyvét. Ezért története fontos fejezet művelődéstörténetünkben. Nyomda, kétezer forintért A könyvnyomtatás elterjedésében rendkívül jelentős szerepe volt a reformációnak, ellenreformációnak. Eleinte főleg a protestáns prédikátorok vették igénybe a betű hatalmát új hívek megnyerésére: a XVI. századi Magyarországon húsznál több nyomda állt rendelkezésükre. A katolikusok hosszú ideig egyetlen tipográfiával sem rendelkeztek. Csak 1577-ben történt e téren változás, Telegdi Miklós kezdeményezésére. A jobbágyszármazású Telegdi szép egyházi pályát futott be: Nagyszombatban eleinte magister és plébános, később püspök és érseki helynök. A katolikus hittételeket kifejtő és hitvitázó könyveket írt. Legjelentősebb műve Az evangéliumoknak . . . magyarázatja, amelyben a miséken felolvasott evangéliumi szövegeket fejtegette. Három kötetének mindegyike közel ezer oldal terjedelmű. Az első részt Bécsben adta ki, de sokallta az érte fizetett 3000 forintnyi nyomdaszámlát. Saját nyomdát akart, ezért ügyes ötlettel megvásárolta a bécsi jezsuiták 12 év óta nem használt üzemét, kétezer aranyforintért. Ennek az összegnek a vásárlóértékét nem lehet ugyan összehasonlítani a mai forintéval, de így is alacsony ár volt. Az adásvételi szerződést 1577. november 20-án írták alá. Ez a nap az Egyetemi Nyomda születésnapja. A gépeket és betűket Telegdi azonnal elszállíttatta Nagyszombatba, s ott saját házában helyezte el. A felszerelés nem volt sem nagy, sem új, betűkészletéből hiányoztak a magyar nyelv különleges betűi (ö, ü.). Ezek pótlása után a nyomtatást hamar elkezdték. Már 1578 novemberére elkészült Az evangéliumoknak magyarázatja második kötete. Az olvasható a címlapján, hogy ,,nyomtattatott Nagyszombatban Telegdi Miklós házánál". A műhelynek ekkor még nem adtak külön nevet. A kis nyomda a püspök haláláig, 1586-ig 9 magyar és 6 latin nyelvű könyvet adott ki — legalábbis ennyiről tudunk. Ugyanis a XVI—XVII. századi nyomtatványokból a zivataros ^évszázadokban sok elveszett. Az ismert 15 könyv közül hetet maga Telegdi írt; a többi szerző közt említsük meg Pécsi Lukácsnak, az esztergomi káptalan ügyvivőjének nevét. Ő számos lengyel hitvitázó mű átdolgozásával szolgálta az ellenreformáció ügyét. 1662. évi nagyszombati kalendárium, I. Rákóczi Ferenc arcképével. Dániel Ther Portén metszete