Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Vértesy Miklós: A 400 éves Egyetemi Nyomda

Hazánkban sok családnak egészen a felszabadulásig a kalendárium volt jóformán egyetlen olvasmánya, amely a naptári részen kívül időjárásjóslatokat közölt, beszámolókat aktuális eseményekről, természeti csodákról, tudományos újdonságokról, és tanácsokat adott a ház körüli teendőkre. A kalendáriumot mindig el lehetett adni. Ezt a lehetőséget a Telegdi nyomda is kihasználta: 1578-ban megjelentette az első Nagyszombati kalendáriumot. Ettől kezdve minden évben új kiadást adtak sajtó alá, bár nem minden esztendőből maradt ránk példány. Latin nyelvű kalendáriumok is készültek Nagyszombatban, valamivel nagyobb alakban. A nyomda kezdettől fogva nagy gondot fordított a tetszetős kiállításra, könyveit sok fametszettel díszítette. Ezek javarésze itthon készült. Pécsi Lukács erkölcstani művében például — botanikatörténészeink nagy örömére — az erényeket megszemélyesítő húsz virág képében gyönyörködhetünk. A kalendáriumi hónapok fejlécein pedig magyaros alakok szerepelnek. A nagyszombati jezsuita nyomda Telegdi halála után hosszú vita kezdődött a nyomda tulajdonjoga körül. Több igénylő lépett fel — a műhely 1621—1640 közt Pozsonyban működött —, végül a nagyszombati jezsuita kollégium lett a győztes. Ennek rektora kötött szerződést az üzemvezetőkkel: 1645-ben Moyr Fülöp Jakab bal, tíz évvel később pedig By/íer Mártonnal. A műhely neve ekkor már Egyetemi Nyomda, a könyveken „typis Academicis", „az akadémiai bőt ükkel" megjelölést olvashatunk. A tulajdon körüli vita hosszú ideig akadályozta a nyomda tevékenységét; a század közepén évi 10, a század végén már évi 30, s a jezsuita rend feloszlatásáig — 1773-ig — hozzávetőlegesen 2000 mű került ki az K0NYVOISZF.K » NYOMDA 1Í24 I MINTATÁRÁBTU (*z KBEOKTI DCCOKKÓL NYOMVA.) Könyvdíszek a nyomda 1824. évi mintatárából (Siklós Péter reprodukciói) Az 1773. évi betűmintakönyv egy lapja Könyv-címlap MEGMUTATÁS, HOGY AZ ASZSZONYI SZEMÉLYEK NEM EMBEREK. A2 IRáSBÓL, CS A' JÓZAN OKOS EoOásBÓL NAP . FÉNYRE HOZATOTT. Nyomtattatott 1783-dik Efizteoduben,