Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Konrádyné dr. Gálos Magda: Nyugat Irodalmi Emlékmúzeum

Osvát Ernő (Máté Olga felvétele) A Nyugat — est elnöksége a 25 éves jubileumi ünnepségen a Zeneakadémián Az Emlékmúzeum a legnagyobb alkotó: Ady, a szerkesztők (Osváttól Babitsig), a támogatók, a felnagyított címlap fotóival vezet a hőskor világába. A Nyugat alig hétszáz előfizetővel indult, de számuk az évek folyamán három és félezerre emelkedett. Mégis veszteséges lap volt általában, papír- és nyomdagondokkal küzdött, amelyeken a legtöbbet Hatvany IMJOS és Fenyő Miksa segített. A legfontosabb, a legnagyobb pénzzavarok közepette is, az írók honorálása volt. A Nyugat könyvkiadása is jelentős. Már az első években kiadta Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, Minden titkok versei, Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Esik a hó, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Krtidy Gyula, Nagy Lajos kötetét. Búcsúzni de fáj, De menni muszáj, Nótázva vagy nyögve Nyugat-példányok, illusztrációk, kéziratok, a konzervatív újságok támadó cikkei és Ignotus ezekre írt válaszai, kottasorok és fotók adnak hű képet az első évek küzdelmeiről az Emlékmúzeumban. Az első világháború idején a Nyugat a béke utáni vágy kifejezője lett, szembefordult a nacionalista körök szította céltalan öldökléssel. Behívták katonának Térsánszky Józsi Jenőt, Balázs Bélát. Karinthy Frigyes katonakórházi irodában körmölt (az írását nehezen kibetűző káplár álmélkodott, hogyan tud civilben „írásból" megélni). Azután tragikusra fordult a helyzet, sok korosztály kényszerült bevonulni. Heltai Jenő írta 1917-ben; - de menni (Öreg népfölkelő dala > Egymásután jelentek meg a folyóiratban a megrázó versek. Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek. csak ölnek, ölnek. (Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból> Babits Mihály így hördül fel Húsvét előtt című versében: Legyen béke már! Legyen vége már! Megjelenik Kassák Lajos: Rokkant katona és Móricz Zsigmond: Szegény emberek című elbeszélése, és még sok hasonló tónusú prózai és verses alkotás, amelyeknek megrázó illusztrációit és kéziratait is bemutatják a kiállításon. Az 1918-as polgári demokratikus forradalmat a lap legtöbb munka-A Nyugat első számának címlapja I. ÉVFOLYAM 1903 JANUAR 1 1. SZÁM NYUGAT A "FIGYELŐ" UJ FOLYAMA FŐSZERKESZTŐ. IGNOTUS SZERKESZTŐK: FENYŐ MIKSA ÉS OSVAT ERNŐ fgnolus: Kelet aipe. - Elek Artúr: Art uro Gr if. JÓD Dinit!: Hajnali madarak (novella). — Lengyel GÍM: Tárlatok és képraktárak. - Ady Endre: A magyar Pimodan. — Színi Gyoh: A mesc „alkonya". — Revise Béla: A völgyben (novella). Stást Zoltin: Sully Prudhomme. — Ady Endre. Kemény Simon, Ignotus: Vettek. Greiner Jenő: A modem banküzletről. Figyelő S:lnl Gyula: Trilibi (Penyó Mfku) Siafeolc>ki Mitily: A ma£

am Sjvényéo (Gellert Ouk..| i Koutolinyi Dej>5: Néfy fal kö:5tt (FeShllchné Kaffka Ma/flt): Arany Jino« e{y kiadatlan levele (Feoyó Miku); Arnuírík. Téli klillrtá. (Lenfyel Gén). A VitMinbiir.il (Bridy Mik«): "A dada" (Ignotui) Éjuakai je.thelUUi« (Ceatk Gén). Gondolatok (Gellért Oaxkar). A cimlapon reprodukált érem Beek Ó, Fülöp müve.